Lege Artis Medicinae

A testi szépség kultusza a reneszánsz művészetben

KOVÁCS Zoltán

1994. JÚNIUS 29.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(06)

Képzőművészet

A korabeli kultúra egész területét átfogó új szellemi mozgalom, amely a 15. században első ízben Itáliában jelentkezett, gyökeresen szakított a középkor „barbár” értékrendjével.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Ápolóképzés Angliában

NÁNÁSI Judit

A magyar egészségügyi ellátás reformjának lényeges alkotó eleme az ápolás-gondozás szemléletmódjának, az egészségügyi tevékenységben betöltött szerepének megváltoztatása. Ennek az alapvető módosulásnak szükségszerű velejárója az egészségügyi képzési rendszer korszerűsítése s ezen belül is az ápolók oktatásának (a curriculumoknak, a gyakorlati képzésnek) a megfelelő színvonalra való emelése.

Lege Artis Medicinae

Diagnosztikus lehetőségek az embrió implantációja előtt

SZTANYIK László, URBANCSEK János, BÁRÁNDY Zsolt, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

Az orvostudomány régi törekvése, hogy meg előzze a károsodott, beteg magzatok világra jöttét. A praenatalis diagnosztika, a mai szülészet egyik legfontosabb területe az utóbbi egy-két évtizedben sokat fejlődött, és hatékonyan működött. A molekuláris biológia, a genetika és az asszisztált reprodukció terén történő rohamos fejlődés lehetővé tette egy új fejezet, a preimplantációs genetikai diagnosztika létrejöttét. Preimplantációs genetikai diagnosztikán a beágyazódás előtt álló preembrió genetikai analízisét értjük, amelyet anélkül végzünk, hogy a preembrió életképességét és eredeti tulajdonságait megváltoztatnánk. Legjobban bevált módszere az in vitro fertilizációval fogant preembrió biopsziája és az eltávolított egy-két sejt gyors genetikai vizsgálata. Ilyen gyors analitikai eljárás a polimeráz láncreakció és az in situ hibridizáció, amelyekkel bizonyos genetikai kórképeket célzottan vizsgálhatunk, illetve a preembrió nemét megállapíthatjuk. Számos egyéb módszerrel is folynak biztató kísérletek, közülük az eredményesebbeket röviden ismertetjük.

Lege Artis Medicinae

A prostatarák hormonterápiájának egyes kérdései

ROMICS Imre

A szerző körvonalazza mindazokat a terápiás eljárásokat, amelyeket ma Magyarországon a prostatarák kezelésére alkalmaznak, és össze foglalja a daganat egyes stádiumaiban ma ajánlott és helyesnek tartott eljárásokat. Három, eltérő módon kezelt betegcsoport kezelési alternatíváit tárgyalja. Irodalmi adatok alapján bizonyítja, hogy a TUR-ral eltávolított szövet vizsgálata során incidentálisan talált prostatarák hormonális kezelésének előnye van a „wait and see"-vel szemben, mert csökken a progresszió aránya. Rámutat a radikális prostatectomia előtt alkalmazott hormonterápia előnyére, amely első sorban a prostata méretének csökkenésében, és ebből fakadóan a műtéti technika könynyebbségében nyilvánul meg. Radikálisan eltávolított, de lokálisan kiterjedt vagy metasztatikus prostatarák eseteiben az azonnali, totális androgénblokád a helyes terápia.

Lege Artis Medicinae

Veseátültetés utáni polyglobulia kezelése enalaprillal

JÁRAY Jenő, HEMANGSHU Podder, HÍDVÉGI Márta, REMPORT Ádám, PERNER Ferenc

A polyglobulia a veseátültetés nem ritka szövődménye. Az utóbbi időben több közlemény számolt be az ACE-inhibitorok kedvező hatásáról polyglobuliában. A szerzők 325 veseátültetésben részesült betege közül 52 betegnél (16%) alakult ki polyglobulia átlagosan 19,5 hónappal (2,5–44,2 hó) a műtét után. 48 betegnek – testsúlytól függetlenül – napi 5 mg enalaprilt adtak peros a polyglobulia kezelése céljából. Közülük 2 beteget allergiás bőrelváltozások, illetve 10 beteget rendszertelen gyógyszerszedés miatt a vizsgálatokból ki kellett zárni. A gyógyszeresen kezelt 36 beteg havonta vizsgált laboratóriumi paramétereiben (hemoglobin, szérumkreatinin, szérumbilirubin, SGOT, alkalikus foszfatáz, vizeletfehérje), valamint a vérnyomásértékekben a kiinduláshoz képest szignifikáns elváltozást nem találtunk. Az egyetlen lényeges eltérés a hematokritérték változása volt: a kiindulási értékhez képest két hónap múltával a hematokrit szignifikánsan csökkent, és növekedés nem volt észlelhető a vizsgálati periódus végéig. A szerzők a veseátültetés után kialakult polyglobulia kezelésére – az orvos és betege számára kellemesebb kezelést, az enalapril adását javasolják, a korábbi bilaterális nephrectomia helyett

Lege Artis Medicinae

IgE-lambda monoklonális gammopathia és amyloidosis

JÁKÓ János, KASZÁS Ilona, GESZTESI Tamás

Az IgE-plasmocytoma rendkívül ritka betegség. A világirodalomban mint egy 38 esetet írtak le. A szerzők IgE monoklonális gammopathiával járó 5 hónap alatt halálhoz vezető primer amyloidosis esetét mutatják be, amely az első IgE monoklonális gammopathia hazánkban. A diagnózist a koncentrált vizelet immunokémiai analízise igazolta. Az amyloidosist szövettani vizsgálatokkal bizonyították. Az IgE myelomák kevés száma ellenére annak sok arcúsága feltűnő, mint ahogy jelen esetben is klinikailag az amyloidosis köntösében jelentkezett. Figyelembe véve, hogy a beteg savójából mindvégig kimutatható volt a szabad könnyűlánc, de nehézlánc nem, ajánlatos minden ilyen esetben koncentrált vizeletből immunkémiai analízist végezni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség időskorban – rizikótényezők, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.

Ideggyógyászati Szemle

[A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skála (PHQ-15) magyar verziójának vizsgálata]

STAUDER Adrienne, WITTHÖFT Michael, KÖTELES Ferenc

[Az organikus háttérrel nem rendelkező (szomatoform) tünetek gyakoriak az elsődleges és másodlagos betegellátásban. Gyakran társulnak depresszióval és/vagy szorongással, és jelentős funkcionális korlátozott­sá­got okoznak, így mérésük mindenképpen indokolt. A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skálát (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Scale; PHQ-15) a testi tünet distressz mérésére fejlesztették ki. A vizsgálat célja a PHQ-15 magyar változatának pszicho­metriai vizsgálata és a negatív affektivitással való kapcsolat replikációja, valamint a normálpopulációra vonatkozó nem és életkor szerinti referenciaértékek közlése. Felté­te­leztük azt, hogy az adatok jó illeszkedést mutatnak a bi­fak­toros modellel, valamint azt, hogy a negatív affektivitás indikátorai, ezen belül is elsősorban a közös faktorra sú­lyoznak. Kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. A Hun­ga­rostudy 2006 résztvevőinek (n = 5020) PHQ-15-, dep­resszió- (BDI-R-) és szubjektív jóllét (WHO-5-) adatait elemeztük. A PHQ-15 jó belső konzisztenciával (Cronbach’α = 0,810; McDonald’ω = 0,819) bír és közepes-erős együtt járást mutat a BDI-R (rs = 0,49, p < 0,001) és a WHO-5 (rs = –0,48, p < 0,001) pont­számmal. Az adatok bifaktorstruktúrára való illeszkedése kitűnő. Az általános faktor erős kapcsolatban áll a dep­resszióval (β = 0,656 ± 0,017, p < 0,001) és a szubjektív jólléttel (β = –0,575 ± 0,015, p < 0,001), míg a tünet­specifikus faktorok csak gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódnak ezekhez a konstruktumokhoz. A PHQ-15-pontszám magasabb a nők és az idősebbek körében. A PHQ-15 magyar változata jó pszicho­metriai mutatókkal bír, pozitívan kapcsolódik a depresszió­hoz és negatívan a szubjektív jólléthez. A kérdőív jól használható lehet a szomatizációs zavar (DSM-IV) vagy a testi tünet zavar (DSM-5) előszűrésére. A közölt referenciaértékek mind a tudományos kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban hasznosíthatók.]

Hypertonia és Nephrologia

A stresszkezelés szerepe a hypertonia gondozásában és a cardiovascularis betegségek kezelésében

SOMOGYI Éva, KISS Zoltán, STAUDER Adrienne

A tanulmány célja a stressz és a hypertonia, illetve a cardiovascularis betegségek kapcsolatának áttekintése, valamint egy Magyarországon is elérhető, a stresszkezelést segítő, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program bemutatása. Számos, a patogenezist és a klinikai végpontokat vizsgáló tanulmány bizonyítja a cardiovascularis megbetegedések és a pszichoszociális tényezők (ideértve a mentális betegségek egyidejű fennállását, egyes személyiségtényezőket vagy éppen a társas környezetet) szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák azonosítását és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését. A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a cardiovascularis kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba. A Williams Életkészségek® program egy nemzetközi, Magyarországon is széles körben elérhető stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő program. Fő célkitűzése olyan egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítása, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelését, valamint a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentését. Cardiovascularis betegségben szenvedőknél javul a kimenetel és az életminőség. Az egészségügyi dolgozók számára kiemelten javasolt az átlagosnál magasabb stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére. A gyógyítók és pácienseik együttműködése során a stressz mindkét felet érintheti. A Bálint-csoportok pozitívan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot, segítik a betegségek komplexebb megközelítését, és hatékonyak az egészségügyi dolgozók kiégése elleni küzdelemben.

Lege Artis Medicinae

A tradicionális, komplementer és integratív medicina terápiás eszközei Covid-19-ben

SZÔKE Henrik, DARÓCZI Zoltán, VERZÁR Zsófia

Közleményünkben a konvencionális orvoslás eszköztárát kiegészítő és adott esetben helyettesítő, legfontosabb és legtöbb evidenciával rendelkező, legelterjedtebb, leg­inkább hozzáférhető eljárásokhoz és gyógyhatású ké­szítményekhez fűződő eredményeket, szakértői javaslatokat mu­tatjuk be. A tradi­cio­nális, komplementer és integratív medi­cina számos lehetőséget kínál a testi, lelki és mentális ellenálló ké­pesség fokozására, amelyek hasznosak le­hetnek a Covid-19 megelőzésében és kezelésében. Érdemes lesz elemezni a klinikai tapasztalatok bizonyítékait, amelyek po­ten­ciálisan előnyösek. A cikkben összefoglaltak hasznos kiindulópontként szolgálhatnak a téma további kutatásához.

Lege Artis Medicinae

A pozitív öregedés pszichológiai forrásai

OLÁH Attila

A tanulmány négy részre tagolódik. Az első rész a sikeres öregedés fogalmának a karrierjét mutatja be a pszichológiai nézőpontot elő­térbe helyező gerontológiai irodalomban (Cicerótól napjainkig) és rávilágít azokra a problémákra, amelyek miatt a mai napig nem sikerült igazolni ennek a tudományos konstruktumnak az érvényességét. Ismerteti a sikeres öregedés fogalmával rokon felvetéseket (aktív, egészséges, optimális, vitális, ha­tékony). A második rész bemutatja a ke­reszt­metszeti és a longitudinális empirikus vizsgálatokból származó eredményeket a si­keres öregedést befolyásoló tényezőkről. A har­­ma­dik rész a pozitív pszichológia keretében az idős személyek körében végzett ku­tatási ered­ményeket ismerteti, és javaslatot tesz a pozitív öregedésnek mint állapotnak a meghatározására. A javaslat szerint a pozitív öregedés a jó biológiai (testi), pszichológiai, szociális és spirituális működéssel jellemezhető állapot, és együtt jár a pszichológiai immunitás és a megküzdési kapacitás átlagon felüli szintjével, valamint a pozitív él­ményállapotok fenntartását garantáló, az élet praktikáiban eredményes helytállást sza­vatoló stratégiák hatékony alkalmazására va­ló képességgel. A negyedik rész egy empirikus, 7506 fő részvételével végzett vizsgálat eredményeit ismerteti, és bemutatja, hogy az időskori testi és lelki egészség fenntartásához milyen mértékben járulnak hozzá a jóllét komponensei (érzelmi, szociális, pszichológiai, spirituális), a pszichológiai immunitás, a pozitív orientáció és a virágzás. A kü­lönböző korcsoportok virágzásszintjének összehasonlítása azt mutatja, hogy 65 év után erősen csök­ken a virágzás azoknál a személyeknél, akiknek gyengül a pszichológiai immunkapacitása. A tanulmány a pozitív öregedés folyamatát úgy definiálja, mint a virágzás fenntartásának képessége a korral együtt járó kihívás pergőtüzében „flourishing under fire”.