Lege Artis Medicinae

A női arc elcsúfítása, avagy hogyan született meg a modern festészet?

GEREVICH József

2016. FEBRUÁR 05.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(01-02)

Ha összehasonlítjuk Pablo Picasso (1881-1973) Nő körtékkel című képét (1909) a festményhez modellt ülő Fernande Olivier fényképével, a látvány különbözősége megdöbbenti a nézőt. A csinos fiatal francia asszony felismerhetetlen a portrén.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Bayesi módszerek az orvostudományban

MOLNÁR D. László

A frekventista statisztikai módszerek széles körben elterjedtek és szoftveresen is támogatottak, amely alkalmazásukat jelentősen megkönnyíti. A növekvő bayesi kutatások ellenére a statisztikai oktatás szinte mindenütt zömében frekventista alapon folyik. A frekventista statisztika a valószínűséget relatív gyakoriságként értelmezi, míg a bayesi valószínűség egy mennyiség, ami az adott tudást vagy vélekedést kvantifikálja. A bayesi statisztika lényegében egy tanulási folyamat. Bizonyos esetekben a bayesi statisztikai módszerek az egyedüli lehetőség az adatok elemzésére. A bayesi statisztikai módszerek jól alkalmazhatók az egészségi állapottal kapcsolatos adatok elemzésében. Minden kutató - bizonyos mértékig - bayesi. A közlemény a bayesi statisztika orvostudományban történő használatát ismerteti.

Lege Artis Medicinae

Hit a tudományos tudásban

BÁNFALVI Attila

Nem titkolt célja ennek a cikksorozatnak az, hogy magát a tudományt is mint emberi produktumot kritikusan kezelje, ne vallásként vagy valláspótlékként, mert arra valójában alkalmatlan. A vallás olyan kérdésekre ad választ, amelyek jelentős részben nem a tudomány territóriumához tartoznak.

Lege Artis Medicinae

Láthatóság és életminőség - Nemzetközi szakirodalmi áttekintés az LMBTQ gyógyítók helyzetéről

SZÉL Zsuzsanna, CSEKŐ Csilla, GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosok mentális sérülékenysége fontos kérdés. A vulnerabilitást számos tényező befolyásolhatja, ezek közül az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) ellátókat érintő kisebbségi stressz olyan probléma, amely jelentősen befolyásolhatja a gyógyítók egészségét és jóllétét. MÓDSZER - Tanulmányunkban az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók helyzetét angol nyelvű publikációk tartalomelemzése során tekintjük át. Kutatásunk fókuszába az LMBTQ orvosok munkahelyi coming outtal kapcsolatos tapasztalatait, az egészségügyi dolgozók, medikusok és betegek attitűdjét, továbbá az LMBTQ személyekkel kapcsolatos kérdések oktatását helyezzük. EREDMÉNYEK - A szakirodalom áttekintése után azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban az LMBTQ orvosok helyzete a 80-as évek diskurzusa, Magyarországon ez a kérdés csak napjainkban kerül előtérbe. A publikációk alapján kedvező irányú változás rajzolódik ki: egyre több orvos és orvostanhallgató bújik elő az egyetemen és az orvos kollégák és a betegek is elfogadóbbak. Mindez feltételezhetően annak is köszönhető, hogy az amerikai és kanadai egyetemek az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a különböző kisebbségeket érő diszkrimináció csökkentésére az egészségügyi szférában, külön érintve a gender és szexuális kisebbségeket. KÖVETKEZTETÉSEK - A szexuális kisebbségek által tapasztalt többletstressz és -szorongás számos mentális és fizikális eltérést okozhat, ami fokozza a munkából való ki-esést, valamint orvosok esetében a kiégés kockázatát, továbbá csökkentheti a betegellátás minőségét. A korai kiégés elkerülése érdekében kulcskérdés a társas támogató közeg és az elfogadó, biztonságos munkahelyi környezet kialakítása az LMBTQ orvosok számára. Mindezek miatt fontos lenne Magyarországon a többségi társadalom érzékenyítése, biztonságos és támogató ellátóhelyek kialakítása, valamint az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók pszichés támogatása.

Lege Artis Medicinae

A zene mágusa: Bernstein

KÖVES Péter

Elővettem azt a dupla lemezalbumot, melyen Bernstein West Side Storyja hallható kitűnő felvételen a szerző vezényletével, neves opera éne - kesek közreműködésével. Hallgatom a jól ismert zenét, magával ragad a lendület, a dallam, Kiri Te Kanawa, José Carreras, Tatjana Troyanos, Merilyn Horne hangja és a pompás kórusok…

Lege Artis Medicinae

Turandot metamorfózisai - Gondolatok Puccini operája kapcsán

WINKLER Gábor

Korunk színházművészetének egyik sajátos - sá ga klasszikus művek újraértelmezése. Megváltozhat a cselekmény kora, módosulhatnak gondolati hangsúlyai, új, napjaink nyelvezetéhez jobban igazodónak gondolt fordítás is ké - szül (amelynek áldozatául eshetnek a szöveg egyes, az új eszmei fordulatokhoz kevésbé illeszkedő részei). Ízlés dolga, ki melyiket választja: az eredeti művet, vagy az átigazított változatot.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.