A hypertonia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek ve - zető oka. Az Egyesült Államokban több szív- és érrendszeri halálesetért tehető fe - lelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hypertoniás személy él, és ez az igen magas prevalencia jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri mortalitási és morbiditási mutatókhoz. A hypertonia felismerése, a gyógyszeres kezelés beállítása és a betegek gondozása elsősorban alapellátási feladatkör. Amellett, hogy ez nagy felelősséget ruház a családorvosokra, ugyanakkor hálás feladat is, miután életmódváltással és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a hypertonia az esetek jelentős részében kiválóan kezelhető, így a szövődmények, elsősorban a stroke prevalenciája minimalizálható a praxisokban. Összefoglaló közleményünkben a hypertonia világszerte és hazánkban tapasztalható magas prevalenciájára, a szűrés pontos kivitelezésére, a megfelelő kezelésben rejlő rizikócsökkentési potenciálra és a hosszú távú adherencia fenntartásának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzészavar, előfordulása 2-4% az össznépességben a jelenleg rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján. Becsült értéke azonban jóval nagyobb, akár 10-15% a népességben. Ez is azt mutatja, hogy lényegesen aluldiagnosztizált kórkép. Számos tünete közül a legjellemzőbb a hangos horkolás és a napközbeni álmosság. A terápia mindig több egyénre szabott elemből áll, és ezek jellemzője a hatékonyság, illetve a beteg együtt­mű­kö­dé­se. A terápia szükségességét három kritérium - a klinikai panaszok (nappali közérzetromlás), a légzészavar súlyossága és a cardiovascularis kísérőbetegségek - alapján ítélhetjük meg. Az enyhe, esetleg középsúlyos OSAS kezelésének módszere lehet az életmód megváltoztatása (testsúlycsökkentés, az alkohol és a szedatívumok kerülése), a pozicionális terápia, a szájba helyezhető protézisek, illetve többféle műtéti lehetőség. A közepesen súlyos-súlyos, illetve tüneteket okozó enyhe alvási apnoe szindróma kezelésében az elsőként választandó terápiás opció a pozitív légúti nyomás terápia. A szerzők az új terápiás lehetőségek bemutatása mellett a családorvos szerepét is részletezik az apnoés betegek gondozásának terén.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzés­zavar, a teljes népességben gyakorisága 2-4%. Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, valamint nappali tünetek révén jelentősen rontja az életminőséget, növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek kockázatát. Első vonalbeli kezelése CPAP- (folyamatos pozitív felső légúti nyomás) készülékkel történik, amelynek hatásfokát jelentősen meghatározza a be­teg együttműködése (compliance). Bár az ilyen kezeléskor a compliance kérdése igen jelentős, hosszú távú, nagy betegszámú vizsgálatok mostanáig nem jelentek meg, magyarországi adatok nem ismertek. CÉLKITŰZÉS - Az alvási apnoe szindrómás betegek hosszú távú, CPAP-használattal kapcsolatos compliance-ének vizsgálata alváslaborban, Magyarországon. MÓDSZER - 3403, alváslaborban gondozott, alvási apnoe szindrómás beteget választottunk be vizsgálatunkba 2007. január 1. és 2017. szeptember 30. között. A diagnózist és az effektív CPAP-nyomás titrálását poliszomnográfiás vizsgálat alapján állítottuk fel. A betegeket a terápia beállítását követően két hónappal, majd 6, illetve 12 havonta kontrolláltuk. A gondozás során készülékük memóriakártyájából letöltött adatok alapján határoztuk meg a compliance-értéküket. EREDMÉNYEK - A betegek átlagos életkora (± SD) 59,0 (± 10,5) év volt, nagyobb részük férfi, 2676 fő (78,6%), átlagos testtömegindexük (BMI) 32,6 (± 5,25) kg/m2, átlagos Epworth-skála-pontszámuk 11,4 (± 5,0), átlagos apnoe-hypopnoe indexük 51,0 (± 19,5) esemény/óra. A CPAP-készülék átlagos használati ideje 5,0 (± 1,9) óra volt. Négy óra felett a betegek 72,3%-a használta a készüléket, 27,7%-uk volt négy óra alatt. A betegek 34,7%-a több mint hat órát használta a készüléket. Az Epworth Aluszékonysági Skálán elért pontszám jelentős és dózisfüggő javulást mutatott a CPAP-kezelés mellett, a magasabb óraszámban használók között nagyobb mér­tékű javulás volt tapasztalható. A legnagyobb pontszámbeli javulást a CPAP-ké­szüléket naponta 6-7 óra közötti időtartamban használók érték el, átlagosan 7,3 (± 3,2) pontot (p < 0,001). KÖVETKEZTETÉSEK - A jelen vizsgálatunkból látható, hogy megfelelően beállított és gondozott betegek körében magas átlagos compliance érhető el.

2010-től új, komplex, átfogó szűrőprogram indult Magyarországon „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020” címmel. A program fő célkitűzése az volt, hogy sokféle szűrési lehetőséget (eszközös vagy kérdőíves) vigyen el közvetlenül a lakossághoz. A szűrést egy speciálisan kiképzett kamionra telepítettük, amely a nagyvárosoktól a legkisebb faluig mindenhova képes volt és képes lesz eljutni. A program a „Szív és Érrendszeri Nemzeti Program” ré szeként, ma már 74 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támogatásával működik. Az egészségügyi környezetet a mosható és fertőtleníthető felületek, speciális légszűrő rendszerek biztosították. A kamion akadálymentesített be- és kijárattal rendelkezik, a működés az ÁNTSZ minőség-ellenőrzésével és engedélyével történt. A kamion közvetlen környezetében egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenység folyt. A szűrések eredményeiről minden évben számot adtunk korábbi közleményeinkben. Az elmúlt nyolc évben 1505 helyen járt a speciális szűrőkamion, több mint 183335 km-t megtéve. 183655 lakos komplex szűrését végeztük el, és 436516 egyén kapott a helyes életmódról, a betegségmegelőzésről és egészségmegőrzésről információt a helyszínen. Az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok száma 14105728 volt és 341197 fő kapott információs prevenciós csomagot. 2017-ben a nők 21,9%-a jelölte, hogy van magasvérnyomás-betegsége, a mérések alapján azonban 30%-uk lehet hypertoniás. A százalékos különbség 750 női résztvevőt jelentett. A férfiak 23,6%-a jelölte, hogy tud magasvérnyomás-betegségéről, a mérések alapján azonban 43,6%-uk lehet hypertoniás, a százalékos különbség 1364 férfi résztvevőt jelöl. 2017-ben összességében 2114 nem ismert hypertoniás résztvevő esetében derült ki, hogy emelkedett a vérnyomása. Az ismert hypertoniások esetén a nők 44,8%-a, a férfiak 36,2%-a érte el a célértéket és több mint felénél mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Az ismert és kezelt hypertoniás nők esetén 5,4%-ban, férfiakban 7,5%-ban mértünk 180/110 Hgmm feletti vérnyomást. A magukat nem hypertoniásnak tudott nők 24,2%-ánál, férfiak 39,2%-ánál mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Mind nőknél, mind férfiaknál előfordult a 180/110 Hgmm-nél nagyobb vérnyomásérték 1,4, illetve 1,9%-ban. A haskörfogat, illetve a testzsírtömeg, az összkoleszterin, a vércukorérték és a mért vérnyomásértékek közötti összefüggés egy értelműen igazolható volt. Az eredmények alapján ismételten megállapításra került, hogy a magyar lakosság sok szempontból nagy kockázatú. A szerzők vázolták a lehetséges megoldásokat is a kockázatcsökkentés és a betegségmegelőzés szempontjából.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-érrendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Az OSAS kóroki tényezője lehet olyan kórképeknek, mint a terápiarezisztens hipertónia, egyes éjszaka fellépő szívritmuszavarok vagy a stroke, de mentális hanyatlás vagy depresszió is lehet a következménye. A kórkép jelentőségét az is mutatja, hogy kockázatának felmérése része lett a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának Magyarországon.