[Célkitűzések: Megismertetni a King ápolási modell előnyeit az aritmiás betegek ellátásában. Megtudni, hogy ezeknek a betegeknek mennyire korlátozott a szaturációja szükségletükhöz képest, és melyek a legsúlyosabb korlátjaik az aritmiából adódóan. Módszer: A kutatás minőségi kutatás, félig strukturált interjúk alapján. Az aritmiás betegekkel folytatott interjú a King ápolási modell alapelveivel összhangban történt. Eredmény: 20 válaszadó volt, 13 férfi és 7 nő. Minden válaszadó elégedettségét fejezte ki az interjút készítőkkel. A válaszadók a szubjektív észlelt tüneteiket, pszichés állapotukat és érzelmeiket mondták el. Következtetések: Az aritmiás betegek szubjektíven észlelt életminőségének értékelése King ápolási modelljével lehetővé teszi az ápolók számára, hogy holisztikus szempontból láthassák a beteget és személyre szabott ellátást tervezzenek.]

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe. Ezt több, egymástól is függő, illetve független tényező együttes hatása eredményezheti. Ilyen tényezők lehetnek a sportolás során természetesen kialakuló benignus szívhypertrophia (sportszív), hypertrophiás cardiomyopathia, szimpatikus túlsúly, génhiba, ártatlannak tűnő gyógyszer, dopping, táplálék vagy táplálékkiegészítők. Mindezek együttesen a szívizom repolarizációs inhomogenitásának megnövekedését („szubsztrát”) eredményezhetik. Ilyen körülmények között egy kedvezőtlen balszerencsés pillanatban keletkező és tovaterjedő, egyébként ártalmatlan extraszisztolé (trigger) nagyon ritkán ugyan, de végzetes szívritmuszavart idézhet elő. Ezzel összhangban az eredményes megelőzés egyik lehetősége az eddigieknél gondosabb és új típusú sportorvosi EKG- és echovizsgálatok bevezetése, illetve megalapozott gyanú esetében a költségesebb genetikai tesztek elvégzése.

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez. Kéziratunkban egy beteg esetét mutatjuk be, akinek hirtelen kezdettel jelentkezett hemiballismusa és az MR-vizsgálat T1 hiperintenz laesiót igazolt a nucleus caudatus fejében és a anterior putamenben. A részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a betegnek acanthocytosisa is volt. A fentiek alapján hyperglykaemiás hemiballismust véleményeztünk és a lehetséges patomechanizmust is végiggondoljuk. A korábbi publikációk felvetik a mikrovérzések, mineralizáció és a gemistocytás astrocytosis lehetőségét az MRI-jelek kialakulásában. A traktográfiás vizsgálat azt találta, hogy a laesiók leginkább a frontális lebenyhez kapcsolódnak. Ennek megfelelően a leginkább érintett neuropszichológiai teszt a frontális végrehajtó funkciókat mérő fonemikus fluencia volt.