A 2-es típusú diabetes patogenezisével kapcsolatos új ismereteink jelentős mértékben átalakították a kezelés elveit és gyakorlatát is. A kórfolyamat fő összetevői, az inzulinrezisztencia és a β-sejt-elégtelenség egyaránt szerepet játszik abban, hogy a normális glükózanyagcsere - a csökkent glükóztolerancián át - 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet. Az inzulinérzékenység csökkenése - önmagában vagy a β-sejtműködés károsodásával együtt - az esetek döntő többségében fennáll, kezelése kulcsfontosságú. A fizikai aktivitás inzulinérzékenységet javító hatása régóta ismert. A gyógyszeres intervenció első lépéseként ajánlott metformin fő hatása a máj glükózkibocsátásának gátlása, kismértékben azonban az izomszövet glükózfelvételét is fokozza. A glitazonok „inzulinérzékenyítő” vegyületek, hatásuk annak köszönhető, hogy növelik a zsír- és izomszövet glükózfelvételét, s kismértékben gátolják a máj glükózkibocsátását is. Az α-glükozidáz-gátlókról, sőt, egyes inzulinszekretagóg szerekről is ismertek olyan adatok, hogy javítják az inzulinhatást. A 2-es típusú cukorbetegség progressziójának gátlásában, a szövődmények megelőzésében kulcsfontosságú a kórállapot korai felismerése, az inzulinérzékenység javítását és a β-sejt-funkciót egyidejűleg javító hatékony kezelés.

A metformin jelenleg a leggyakrabban felírt per os antidiabetikum 2-es típusú diabeteses betegek részére. Adását a kontraindikációk mellett az esetleges gastrointestinalis mellékhatások korlátozhatják. Magyarországon jelenleg számos kiszerelési formában létezetik, tolerálhatóság szempontjából ezek közül kiemelendőek az elnyújtott hatóanyag-kibocsátású készítmények. A szerzők röviden összefoglalják a metforminok legújabban felismert előnyös tulajdonságait, segítséget adnak a klinikusoknak a megfelelő metforminkészítmény kiválasztásához, kiemelik a gastrointestinalis mellékhatások elkerülését szolgáló adagolási formákat.

A 2-es típusú diabetes globális közegészségügyi veszéllyé vált, valamennyi nemzet gazdaságát fenyegetve, a gyors városiasodás, a táplálkozási szokások megváltozása, a mozgásszegény életmód, és az obesitas eredményeként. A kaukázusi néptípushoz hasonlítva az ázsiai népességben a diabetes korábbi életkorban és alacsonyabb testtömegindex mellett alakul ki. Az Amerikai és Európai Diabetes Társaság legújabb ajánlásában az életmódkezelést javasolja első lépésként a frissen felfedezett diabetes esetén. A széles körben alkalmazott metformin megmaradt a gyógyszeres terápia első vonalában. Ha monoterápiával nem sikerül elérni vagy megtartani a HbA1c-célértéket, következő lépésként második orális készítmény hozzáadása javasolt. A nagy szelektivitású dipeptidil-peptidáz-4-gátló sitagliptin és a metformin hatékony és jól tolerálható. Egymás hatását kiegészítve a sitagliptin-metformin kombináció a glykaemiás kontroll hatékony, biztonságos és hosszan tartó javulását eredményezi.

A polycystás ovarium szindróma népbetegség, kezelése is ennek megfelelő figyelmet érdemel. Polycystás ovarium szindrómában a metformin csökkenti az androgének szintjét, javítja a menseszavart, a hirsutismust, az ovulációs arányt, szintén javítja az életmódi kezelés hatékonyságát a visceralis elhízásra, az endothelfunkciót, az LDL-koleszterin-szintet, és joggal feltételezhető, hogy ebben a betegcsoportban is csökkenti a diabetes incidenciáját. A metformin a trigliceridszint és az inzulinérzékenység szempontjából jobb, mint az antikoncipiens/antiandrogén szerek, de kevésbé hatékony az androgénszint csökkentésében, a cikluszavar rendezésében és feltételezhetően az endometriumcarcinoma kockázatának csökkentésében. A metformin alkalmazása mellett is javul a fertilitás, de ha az infertilitás a fő probléma, nem primer metformin- monoterápia javasolt, hanem ovulációindukció, az ovariumok laparoszkópos megkisebbítése (drilling), illetve in vitro fertilizáció, amelyeket azonban bizonyos esetekben a metformin is hatékonyan támogat.

A metformin a 2-es típusú diabetesben szenvedők alapvető orális antidiabetikuma. Hatása döntően az inzulinrezisztencia csökkentésén, a hepaticus glükóztermelés visszaszorításán alapul. A metformin kezdő orális antidiabetikumként választható az életmód-terápia indításakor vagy annak elégtelensége esetén. A metformin a kettős vagy hármas antidiabetikus kombináció tagjaként is szerepel, de adását nem függesztjük fel akkor sem, ha a 2-es típusú diabetesben szenvedők esetében inzulinterápia megkezdése válik indokolttá. A metformin a testsúlyt nem növeli, a hypoglykaemia kockázatát nem fokozza, újabb adatok a metformin daganatkockázatcsökkentő hatása mellett szólnak. A hagyományos felszívódású forma mellett a ma elérhető, elnyújtott felszívódású (XR) forma a kezelést nemcsak egyszerűbbé teszi, hanem a gastrointestinalis mellékhatás előfordulását is csökkenti.