A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

A felületesen elhelyezkedő daganatok standard elektrokemoterápiával (ECT) történő kezelésének gyakorisága az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, és indikációja a bőrdaganatoktól a lokálisan előrehaladott, vagy metasztatikus tumorokig terjed. Az eljárás kevés mellékhatása, különféle szövettani típusokban igazolódott hatásossága és ismételhetősége miatt az egyéb lokális tumorablatiós módszerek megbízható alternatívájává tette. Az ECT a reverzibilis elektroporáció fi zikai jelenségén alapul, amelynek során nagy energiájú elektromos impulzusok hatására a sejtek membránja átmenetileg áteresztővé válik olyan kemoterapeutikumok számára, amelyek egyébként csak kismértékben jutnának a sejtbe, és így megnövekszik a citotoxikus hatásuk. A beavatkozás jelenleg elfogadott indikációit képezik a superfi cialis melanoma és emlőrák-metasztázisok, bőrfelszíni fej-nyak táji tumorok, primer és recidív nem melanoma bőrrákok, Kaposi-sarcoma, és jól megválasztott esetekben nyálkahártyán lévő orr-garat tumorok. Az újabb kezelési területek a visceralis és hematológiai tumorok bőrmetasztázisai, vulvacarcinoma, bizonyos jóindulatú bőr elváltozások és az ECT immunterápiákkal való kombinációja. A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a változtatható geometriájú hosszú elektródákkal az ECT új indikációi a mélyen ülő daganatok, beleértve a máj-, pancreas-, prostatatumorokat és csontmetasztázisokat. Ebben az összefoglalóban áttekintjük az eljárás jelenlegi helyzetét az alapelvektől a közelmúltban frissített kezelési protokollon át a kutatási fázisban lévő vizsgálatokig, és szövettani típusonként beszámolunk az ECT hatásosságáról.

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNSszekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék- DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket. Az összefoglaló célja a rövid láncú RNS-ek bemutatása, keletkezésük és funkciójuk ismertetése. Részletesebben foglalkozunk az újonnan felfedezett, 21-24 nukleotid mérettartományba eső RNS-molekulákkal, a mikro-RNSekkel, amelyek a megfelelő hírvivő RNS célpontmennyiségének szabályozásában működnek közre. A mikro-RNS-eket kódoló gének gyakran lokalizálódnak a genom olyan fragilis szakaszaira, amelyeknek érintettségét korábban számos daganattal kapcsolatban leírták. Így aztán nem meglepő, hogy a megváltozott mikro- RNS-mintázat és a daganatok kapcsolatának vizsgálata a felfedezést követő rövid idő alatt a kutatások fókuszába került.

Napjainkban sok szó esik a fi zikai aktivitás egészségmegelőző szerepéről, azonban sajnálatosan alig beszélünk erről a rosszindulatú betegségek kezelésével összefüggésben. Pedig a rendszeres testedzés eredményeként javul az erőnlét, a fi zikai teljesítőképesség, az izomerő, kedvezőbbé válik a test öszszetétele, a test arányai, csökken a fáradtságérzés. Pszichés hatásai eredményeként csökken a szorongás, a depresszió, javul a beteg hangulata, és nő a beteg önbizalma. Mindezek pedig az életminőség javulását eredményezik. A rosszindulatú betegség és a kezelések olyan rövid, vagy akár hosszú távú következményekkel és mellékhatásokkal járhatnak, melyek a mindennapi életet nagymértékben befolyásolják, korlátozzák. Ezek egy része pedig jelentősen csökkenthető lenne az onkológiában jártas gyógytornász segítségével meghatározott, személyre szabott mozgásterápiával, edzéstervvel.