Klinikai Onkológia

Hogyan befolyásolják molekuláris ismereteink a vastagbélrák kezelésével kapcsolatos döntéseket?

AXEL Grothey

2015. MÁJUS 10.

Klinikai Onkológia - 2015;2(02)

A vastagbélrák nem homogén betegség, hanem különféle, molekuláris szinten meghatározható alcsoportokból áll. Az NCCN és az ESMO ajánlásai rámutatnak a RAS- és a BRAF-mutációk előzetes molekuláris vizsgálatának fontosságára a kezeléssel kapcsolatos döntésekben azoknál a betegeknél, akiknél kemoterápia és célzott szerek kombinációjával történő kezelést mérlegelnek. A molekuláris módosulások jellemzőinek és következményeinek alaposabb megismerése lehetővé fogja tenni a klinikai vizsgálatok következő generációjának elindítását, amelyek már nem a nagyméretű, nem szelektált betegcsoportok empirikus randomizálását követik, hanem a betegek előre meghatározott alcsoportjaiban végzett, specifi kus beavatkozásokat tanulmányoznak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Klinikai Onkológia

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

HARISI Revekka

A tumoros anorexia-cachexia szindróma (CACS) a vázizomzat folyamatos csökkenésével járó összetett tünetegyüttes, amelyet nem lehet teljes mértékben visszafordítani a szokásos táplálási támogatással, és amely progresszív funkcionális zavarokat okoz. A daganatos betegek többségében jelentkezik, megjelenése rontja az életminőséget, csökkenti a fi zikai terhelhetőséget és a túlélést. Ismert, hogy a tumorsejtek és a gazdaszervezet közötti, citokinek által közvetített kölcsönhatás felelős a tumor progressziójáért, a metasztázisképződésért és a kialakuló krónikus gyulladásért is. A gyulladásos citokinek emelkedett szintje felelős a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavaraiért. Ezért az új anticachexiás készítmények a fenti anyagcsere-folyamatok normalizálására irányulnak. Ma a leghatékonyabbnak tartott anti-CACS gyógyszer a megesztrol-acetát (MA). Hatása kettős, egyrészt serkenti a neuropeptid Y (NPY) stimulációját, másrészről gátolja a gyulladásos citokinek szintézisét és expresszióját. Klinikai hatása ezzel teljes összhangban van, javítja az étvágyat, ezzel fokozza a kalóriabevitelt és növeli a testsúlyt. A CACS kezelésében paradigmaváltás következett be, a hagyományos mesterséges táplálást felváltotta a gyógyszeres kezeléssel kombinált táplálásterápia és táplálékkiegészítők adagolása.

Klinikai Onkológia

Invazív endoszkópia az onkológiában

MADÁCSY László

Az intervenciós gastrointestinalis endoszkópia az elmúlt évtizedben alapvető jelentőségűvé vált az onkológiai betegek diagnosztikájában és minimálisan invazív endoszkópos sebészeti kezeléseiben. Az endoszkópos ultrahangvizsgálatok egyre nagyobb segítséget nyújtanak a nyelőcső-, a gyomor-, a rectum- és a hasnyálmirigy-daganatok stádiumbeosztásában, illetve egyúttal lehetőséget biztosítanak vékonytű-aspirációs citológiai mintavételre is. Az endoszkópos mucosareszekció és az endoszkópos submucosalis disszekció gyakorlati elterjedése napjainkban lehetőséget biztosít olyan problémás, lap szerint terjedő korai neoplasztikus polypok és intramucosalis daganatok komplett endoszkópos eltávolítására is, melyeket korábban csak sebészeti beavatkozásokkal lehetett gyógyítani. A gastrointestinalis öntáguló fémstentek széles körű gyakorlati alkalmazása minimál invazív megoldást nyújt a daganatos betegségek okozta tápcsatornai és epeúti szűkületek palliatív kezelésére, ezáltal megnyitva az utat a neoadjuváns és palliatív komplex onkológiai kezelések előtt. A felsorolt új invazív endoszkópos beavatkozások alkalmazása a klinikai onkológiában a jövőben egyrészt szélesítheti azok körét, akik adekvát onkológiai kezelésben részesülhetnek, másrészt azonban jelentős előrelépést jelenthetnek az onkológiai betegek életminőségének javításában is.

Klinikai Onkológia

Az operábilis emlőrák adjuváns kemoterápiája

NAGYKÁLNAI Tamás, LANDHERR László

A korai stádiumú emlőrák adjuváns kemoterápiája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben. Az összefoglaló rávilágít a különböző kemoterápiás kombinációknak a kiújulás és az emlőrákos halálozás kockázatára kifejtett kedvező hatására.

Klinikai Onkológia

A gyermekkori agydaganatok korszerű diagnosztikája és terápiája

GARAMI Miklós

A gyermekkori daganatos betegségek ritkák. A 0-14 éves korcsoportban az életkorra standardizált tumorincidencia 149/1000 000/év. A gyermekkori agydaganatok diagnosztizálása a sajátos lokalizáció ellenére nehézségeket okozhat, de az utóbbi években a jobb felismerés miatt egyre több a sebészileg jól eltávolítható, korán felismert agydaganat. A korszerű diagnosztizálást, valamint a későbbi eredményes kezelést a betegség korai felismerése (klinikai tünetek ismerete), korszerű képalkotó eljárások (fMRI) alkalmazása és a betegséget okozó leggyakoribb molekuláris elváltozások kimutatása teszi lehetővé. Ezek a módszerek a pontos diagnózis mellett megalapozzák a kockázatadaptált, egyénre szabott kezelést is.

Klinikai Onkológia

A pajzsmirigyrák gyógyszeres kezelése

UHLYARIK Andrea, PETRÁNYI Ágota, RÁCZ Károly, BODOKY György

A pajzsmirigydaganatok gyakorisága ez elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, a daganatspecifi kus halálozás azonban csökkent. A három pajzsmirigyráktípus, a differenciált, a medullaris, valamint az anaplasticus pajzsmirigyrák kórlefolyása és terápiája különböző. A gyógyszeres kezelési lehetőségek közé a levotiroxin terápia, a hagyományos kemoterápiás szerek, valamint a tirozinkináz-gátlók tartoznak. Az összefoglaló célja a különböző szövettani típusok esetén rendelkezésre álló gyógyszeres terápiás lehetőségek áttekintése.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

MAGDA Lilla, TEREBESSY András

BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt megismerni a vastagbélrák szűrésével, kezelésével kapcsolatba hozható orvosszakmák (háziorvostan, gasztroenterológia, sebészet, onkológia, patológia) egyes budapesti és vidéki képviselőinek véleményét, attitűdjét és tájékozottságát a programmal kapcsolatban. MÓDSZER - A program indulása előtt félig strukturált mélyinterjúkat készítettünk 20 szak­orvossal. Kérdéseink a tájékozott­ság­ra (vastagbéldaganat epidemiológia, szűrő­mód­s­zerekkel, illetve az országos prog­ram­mal kapcsolatos ismeretek), szubjektív preferenciákra (népegészségügyi súlyos­ság, pártolt szűrőmódszer és protokoll), il­letve a program saját orvosi gyakorlatra mért hatására irányultak. Az interjúk elemzése szemikvantitatív és kvalitatív módszerekkel történt. EREDMÉNYEK - A válaszadók a vastagbélrák incidenciáját jól ismerték, mortalitását alulbecsülték; 10-es skálán átlagosan 7-re értékelték a betegség hazai népegészségügyi jelentőségét és mindannyian egyetértettek a program bevezetésével. A többség (n = 12) tudta, hogy a szűrés kétlépcsős lesz, egy fő szerint csak egylépcsős, és többen (n = 7) tájékozatlanok voltak a protokollt illetően. Jelentős többség (n = 16) szerint a kolonoszkópia a legjobb szűrő­mód­szer. Szűk többség (n = 11) támogatta a kétlépcsős országos protokollt, öt fő ugyan nem támogatta, de elfogadta, négy fő szerint viszont csak az egylépcsős módszer alkalmazható. Többségi vélemény (n = 13) szerint a feladataik jelentősen meg fognak növekedni. KÖVETKEZTETÉSEK - A vastagbélrák ellátásában érintett szakmák képviselői pár­tolják a magyarországi szűrés bevezetését, azonban a mindennapi orvosi gyakorlatban a feladatok növekedését várják. A je­len­legi endoszkópos kapacitással elkerülhetetlen a túlterhelés. Többségi támogatást élvez a kétlépcsős protokoll azzal együtt, hogy a megkérdezettek a vastag­bél­tük­rö­zést tartják a legjobb szűrőmódszernek. Dön­tésük költséghatékonysági szempontokra és a kolonoszkópiától való általános lakossági idegenkedésre vezethető vissza.

Klinikai Onkológia

Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése

RODRIGO Dienstmann, RAMON Salazar, JOSEP Tabernero

A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.

Hivatásunk

A vastagbélrák tipikus civilizációs kór

LÓRÁNTH Ida

A gazdaságilag fejlett országokban hosszabb ideje sajnálatos tény, hogy a lakosság körében tendenciózusan egyre több vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak. A betegek számának növekedése, többek között, szoros összefüggést mutat a negatív irányba változó táplálkozással és egészségtelen életmóddal.

Lege Artis Medicinae

A colorectalis carcinoma multidiszciplináris szemléletű belgyógyászati-onkológiai kezelése

LÁNG István

A colorectalis carcinoma belgyógyászationkológiai kezelését a III. és részben a II. stádiumú betegek adjuváns kemoterápiája, a IV. stádiumú betegek palliatív kemoterápiája, valamint a szupportív kezelés képezi. A III. stádiumban és a nagy kockázatú, II. stádiumban lévő betegek adjuváns 5-fluorouracilfolinsav boluskezelésben részesülnek. Végbélrákban a szokásos kezelés a radiokemoterápia, szükség szerint neoadjuváns formában is, lehetőleg tartós infúzióban adva. A IV. stádiumban lévő betegeknél a palliatív kemoterápia lehetőségei az 5-fluorouracil-folinsavon kívül az irinotecan és a raltitrexed, különböző kombinációkban adva. A colorectalis carcinomás betegeket lehetőleg multidiszciplináris onkológiai központokban kell kezelni, minél nagyobb számban ellenőrzött klinikai gyógyszervizsgálatok keretében.

Magyar Radiológia

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A legfrissebb szakirodalmi közleményeket (2003. július-2004. december) tekintették át a következő témakörökben: a korai pancreasdaganatok általános etiológiai, klinikopatológiai, diagnosztikai és terápiás kérdései, a különböző vizsgálatok lehetőségei (hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, multislice komputertomográfia, mágneses rezonancia, mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfia, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia, endoszkópos és intraductalis ultrahang, endoszkópos ultrahanggal vezérelt citológia, percutan biopszia, pozitronemissziós tomográfia, pozitronemissziós tomográfia - komputertomográfia, speciális hasnyálmirigy- daganatok. A hasnyálmirigy diagnosztikai módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt a kivizsgálási algoritmus folytonos átalakulásban van, az új diagnosztikai és terápiás eljárások is bekerülnek a napi rutinba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.