Klinikai Onkológia

Az előrehaladott rosszindulatú daganatok kezelési hatékonyságának strukturált vizsgálata

ALESSANDRO Pastorino, ALBERTO Sobrero

2015. SZEPTEMBER 05.

Klinikai Onkológia - 2015;2(03)

A rosszindulatú daganatok kezelése terén folyamatos a fejlődés. A legelőrehaladottabb szolid tumorok kezelésére törzskönyveznek biológiai készítményeket, és a legtöbb ilyen betegség esetében egyre nő a betegek medián túlélése. Ezek az előrelépések két általános problémához vezettek: az új gyógyszerek magas árához és ahhoz, hogy az előnyök a korábbiakhoz képest kis mértékben nőnek. Ezek a problémák összefüggenek, mivel a több ezer beteg bevonásával zajló, egyre nagyobb klinikai vizsgálatok egyre csekélyebb, statisztikai lag szignifikáns eredményekhez vezetnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Klinikai Onkológia

Angiogenezis – antiangiogenezis

PAKU Sándor, SEBESTYÉN Anna, KOPPER László

A daganatoknak növekedésükhöz tápanyagra van szükségük, ezt az érrendszer biztosítja. Az érellátás jellege daganatonként, sőt azok fejlődése során ugyanabban a daganatban is, eltérő lehet, a már meglevő erek felhasználásától a kiserek proliferációjáig (azaz az angiogenezisig). Az is előfordul, hogy a daganatsejtek maguk képeznek erekhez hasonlító csatornákat. Ezek a különbségek a terápiában is fontosak lehetnek, bár az érellátás jellege, és a klinikai válasz, azaz az antiangiogének hatása közötti összefüggés még tisztázatlan. Az biztos, hogy hatékony terápiás választ szinte kizárólag csak kombinációkkal lehet elérni, amelyben szerepelhetnek a tradicionális citotoxikus és molekuláris célpontok elleni szerek. A klinikai előnyt azonban nem ritkán fokozott toxicitás kíséri, emiatt is nagyon fontos a megfelelő szupportív kezelés. Még váratnak magukra olyan biomarkerek, melyek a daganatok jellege, a beteg állapota és a tervezett terápiás stratégia közötti összefüggést, a kezelés várható hatását előre tudnák jelezni. A legtöbb próbálkozás a VEGF/R-családot érinti, hiszen ezek a leggyakoribb célpontjai az angiogenezist gátló szereknek. Ez a gátlás, ha lassan is, de fokozatosan javítja a betegek élettartamát és életminőségét.

Klinikai Onkológia

a kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

SZONDY Klára, OSTOROS Gyula

A kissejtes tüdőrák (SCLC) gyorsan osztódó sejttípusú daganat, ahol a kezelés alapja még műtét esetén is a kemoterápia. Amennyiben műtétre kerül sor, mindenképp előtte és utána kemoterápia alkalmazása (platinabázisú kettős kombináció) javasolt, amelyet preventív koponyabesugárzás kell, hogy kövessen a gyakori agyi áttétek megelőzésére. Nem műthető, lokálisan kiterjedt esetben kemo-radioterápia a választandó eljárás. Távoli áttét esetén a radioterápiának palliatív céllal (fájdalomcsillapítás és/vagy kompresszió esetén) van helye. Ugyanakkor a preventív koponyabesugárzás inoperábilis kissejtes tüdőrák esetében is javasolt. Annak ellenére nincs az utóbbi években új készítmény, hogy kemoszenzitív daganatról van szó. A topotecan az egyetlen, amely mellékhatásai ellenére agyi metasztázis esetén hatékonyabbnak tűnik, így többedik vonalban alkalmazandó szer akár tablettás formában, akár intravénásan.

Klinikai Onkológia

Májdaganatok ablációs kezelése

DOROS Attila

A májdaganatok ablációja világszerte gyakran alkalmazott minimálisan invazív daganatroncsoló módszer. A betegek jól tolerálják, gyakorlatilag rövid posztoperatív megfigyelés után mobilizálhatók, rövid idő után otthonukba engedhetők. Ma már van elég adat arra, hogy a primer májrák korai stádiumában a sebészi reszekciókkal azonos eredményességgel alkalmazhatók a hőablációs módszerek, míg vastagbélrák és egyéb eredetű áttéteknél inkább kiegészítő a szerepük - nem reszekálható, de viszonylag kis méretű tumorok kezelhetők eredményesen. Áttekintjük a globálisan és hazánkban elérhető ablációs módszereket, azok eredményeit, a terápiás protokollokban elfoglalt helyüket és rávilágítunk a hazai nehézségekre is.

Klinikai Onkológia

A fej-nyaki daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin

A fej-nyaki laphámcarcinomák relatíve rossz prognózisa 30 éve lényegesen nem javult. Ugyanakkor a bevezetett új eljárások, új gyógyszerek és kombinációk a betegek egyes alcsoportjaiban növelik a túlélést, a gyógyulási arányt, és szervfunkciót megtartó törekvéssel, mellékhatás-csökkentéssel a korábbinál jobb életminőséget eredményeznek. Legalább ilyen fontosságú a preventív-szupportív ellátás (szájhigiénia, táplálkozás, mellékhatás-megelőző kezelés) és a komplex rehabilitáció. A kivizsgálás részévé váltak a korszerű képalkotás (MRI, 18FDG PET/CT) és a molekuláris patológia egyre bővülő lehetőségei. A megfelelő terápia kiválasztását a daganat jellemzői, a humán papilloma vírus (HPV) kimutatása, a beteg állapota és kívánsága, a multidiszciplináris orvosi team és az elérhető technikai lehetőségek befolyásolják. A korai stádiumú daganatok egyaránt eredményesen kezelhetők csak sebészi beavatkozással vagy csak sugárterápiával. A műtéti technika fejlődése mind a primer tumor eltávolítása, mind a rekonstrukció területén jelentős előrelépést jelent. A lokoregionálisan előrehaladott tumorok komplex onkológiai kezelése tengelyében a korszerű technikával (IMRTIGRT) végzett konkomittáns kemoradioterápia (cisplatin vagy kontraindikáció esetén cetuximab) áll, melyet indukciós kemoterápia és műtét egészíthet ki. A kiújuló/áttétes daganatokban bevezetett cetuximab-cisplatin kezelés mellett intenzív klinikai vizsgálatokkal keresnek hatékonyabb gyógyszereket, kombinációkat. A jövőben a tumorok vezető mutációinak azonosítása alapján végzett célzott individuális kezelések és az immunterápia különböző formáinak kombinálása vezethet eredményre.

Klinikai Onkológia

A heredaganatok korszerű gyógyszeres kezelése

BAKI Márta

A csírasejtes heredaganatok az összes férfi malignus tumorok 1%-át teszik ki. A fejlett országokban az előfordulási gyakoriság növekszik. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban fordulnak elő. A szövettani, a stádiumbeosztás és kezelés nemzetközi javaslatok alapján történik. Komplex ellátásuk során sebészi, sugár- és kemoterápia végezhető. Figyelembe véve a késői mellékhatásokat, kis kiterjedésű tumorok esetén javasolt a szoros követés. Rossz prognózisú csoportban is több mint 80%-os tartós remisszió érhető el. Cisplatin képezi a bázisterápiát, de alkalmazható másodlagos vagy harmadlagos terápiaként paclitaxel, gemcitabin, oxaliplatin. A komplex ellátást követően a betegeket szorosan kell ellenőrizni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás a „Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegû vizsgálata rang­korrelá­ció­val” címû közleményhez

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

Ideggyógyászati Szemle

Új lehetőség az agyi áttétek sugárkezelésében: együttesen alkalmazott teljeskoponya-besugárzás és integrált sztereotaxiás sugársebészeti ellátás

KALINCSÁK Judit, LÁSZLÓ Zoltán, SEBESTYÉN Zsolt, KOVÁCS Péter, HORVÁTH Zsolt, DÓCZI Tamás, MAGNEL László

Háttér és célkitûzések – A központi idegrendszeri (KIR) daganatok kezelése mindig sajátos szereppel bírt, számtalan sugárterápiás technológiai újítás, mint például a precíziós betegrögzítés, a non-koplanáris mezőelrendezés, a konformalitás, az ívbesugárzás, a fokuszáltan magas dózisok kiszolgáltatása, azaz a sugársebészet, a képfúzió-besugárzás tervezésbe vonása, vagy a re-irradiáció az agydaganatok gyógyítása során került elsők között a klinikai gyakorlatba. Módszerek és beteganyag – A Pécsi Tudományegyetemen két éve indult el a klinikai üzemmód egy korszerû multifunkcionális besugárzó készülékkel, a Novalis TX rendszerrel. A „real-time” 3D képvezérlés, a dinamikus ívbesugárzás, az ultrakonformalitás további fejlődési lehetőséget biztosítanak a KIR tumorok gyógyításánál is. Ilyen előrelépés lehet az agyi áttétek kezelése kapcsán alkalmazható szimultán teljeskoponya-besugárzás és frakcionált sztereotaxiás „sugársebészeti” vagy „integrált boost” ellátás, mely eljárás nemcsak szoliter vagy oligo-, hanem nagyobb számú (4–9) metasztázis és nem típusosan sugárérzé-keny szövettanú alapbetegség esetén is lehet az optimális kezelési forma. Ezt a módszert négy klinikai eset kapcsán mutatjuk be. Eredmények – A kezelést minden esetben komplettálni tudtuk, a másfél–három hetes terápiás időszak, illetve önmagában a néhány perces kezelések a betegeinknek megterhelést nem jelentettek. Három esetben látványos klinikai állapotjavulás mutatkozott, a képalkotó kontrollvizsgálatok remissziót, illetve stabil betegséget jeleztek. Következtetések – Első tapasztalataink szerint az eljárás könnyen reprodukálható, biztonságos és eddig reménytelennek tartott kórállapotok esetén is biztosíthatunk definitív dózisú ellátást betegeinknek.

Ideggyógyászati Szemle

Az elôrehaladott Parkinson-kór jellemzôi a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az elôrehaladott Parkinson-kórban szen­vedô betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmû konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az elôrehaladott stádiumban levô Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az elôrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelôen körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsôdleges célja a részt vevô mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint elôrehaladott Parkinson-kórban szenvedô betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedô vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyûjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminôséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminôségi Kérdôívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór elôrehaladott/nem elôrehaladott stádiumba történô besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedô beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt elôreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az elôrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentôsebb károsodást mutattak, mint a nem elôrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték elôrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminôséggel, mint a nem elôrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.

Klinikai Onkológia

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.