Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság
GYÖRGY Ilona
1993. NOVEMBER 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(11-12)
Társasági melléklet
GYÖRGY Ilona
1993. NOVEMBER 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(11-12)
Társasági melléklet
A 20. Nemzetközi Epilepszia Kongresszus résztvevőinek felsorolása
Ideggyógyászati Szemle
Az agyi ischaemiás betegségeket kiváltó kórélettani tényezők többsége az akut szakaszban nem ismerhető fel. Ez részint azzal magyarázható, hogy az agyi mikrokeringés biofizikája túlságosan bonyolult, és ebben a rendszerben a kiváltó tényezők súlya nem határozható meg. Az agyi keringészavarok klinikai diagnózisai az alapvető okokat tartalmazzák, a kiváltó tényezők többnyire hipotézisek, a terápia ezekre irányul. Az agyi mikrokeringés matematikai modellje nyitott, amelyben a perfúziós nyomás és a vér folyékonyságára ható fizikai és biológiai tényezők csak becsülhetők. A gyógyszeres kezelések effektusának mérését nem csak a modell hiánya, hanem a klinikai ismérvek határozatlansága, az individuális eltérések, és a betegségek spontán javulása teszik nehézzé. A gyógyszeres terápiák általános hatásúak. A nagy gyógyszervizsgálatok negatív tapasztalata, hogy a monoterápiák az agyi ischaemiás betegek kórlefolyását és életkilátásait nem változtatják meg. Az időtényező a kezelésben figyelmen kívül marad, mert az agyi ischaemiák akut szakasza és a „megelőző" gyógyszeres kezelés nem definiálható. Mindezek alapján az agyi ischaemiás betegek jelenlegi kezelése illogikus, tüneti és kísérleti jellegű. A célzott terápiák feltétele az agyi keringés modelljének kiegészítése, a kiváltó tényezők további kutatása és ezekre alapozott újabb diagnosztikai csoportok létrehozása.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők áttekintik az experimentális allergiás encephalomyelitis és sclerosis multiplex legújabb irodalmát, az immunválasz efferens agát helyezvén a fókuszba. Megkísérlik a myelinantigénekre specifikus T-sejt-receptor molekuláris jellemzőit leírni. A betegséget közvetítő sejtek legmegkülönböztetőbb tulajdonságainak meghatározása nemcsak kulcsot szolgáltathat az SM kórokához, hanem új utakat nyithat specifikus terápiás megközelítésekhez.
Ideggyógyászati Szemle
A fogamzóképes korú epilepsziás nők kezelésének irányelvei
Ideggyógyászati Szemle
Küzdelemben és sikerben gazdag élet, emberi méltósággal és fegyelmezettséggel viselt súlyos betegség után ragadta el a halál, hetvennyolc éves korában. Élete utolsó éveiben is, betegen, mégis fáradhatatlanul szolgálta tudásával hivatását: a gyógyítást és a tanítást; a betegeket és az érdeklődő tanítványokat; a Klinikát. Nem sokkal halála előtt fejezte be utolsó tudományos írását, a Magyar Neurológia Történetét.
Ideggyógyászati Szemle
T-lymphocyták és molekuláris tervezés
Hypertonia és Nephrologia
Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.
Hivatásunk
A MESZK szülésznői szakmai tagozatát a kezdetek óta Tóth Anna vezeti, aki csaknem négy évtizedes pályája tapasz talatait összegezve úgy véli: a hivatását szerető szülész nő folyamatosan tanul, továbbképzi magát, igyekszik minél szélesebb tudásra szert tenni. Ennek jegyében több diplomát szerzett, oktatja a fiatalokat, számos szakmai társaság tagja volt, szakmai értekezéseket ír és alapítása óta tagja a kamarának.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.
Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás