Beszámoló a 2. Európai Neuropathológiai Konferenciáról (Varsó, 1984. szept. 20—22.)
LEEL-ŐSSY Lóránt
1985. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(05)
LEEL-ŐSSY Lóránt
1985. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(05)
A konferenciát a Lengyel Tudományos Akadémia székházában tartották három napon át. A résztvevők 18 országból jöttek és számuk 285 volt. Az Európai Neuropathológiai Konföderáció a Nemzetközi Társaság tagozata, ezért hiányérzetet jelentett az „anya”-társaság vezetőinek a távolléte. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a lengyel kollégáink mindent megtettek, hogy a tudományos üléseket keretező társadalmi események is színvonalasak legyenek. A megnyitó előtti fogadás a varsói királyi palotában került megrendezésre, ami egyben a képtár megtekintését is jelentette. Második este a villanovai Potocki-kastélyban volt egy lengyel romantikus számokból összeállított hangverseny. A közös vacsora a Sobieski-család nyári kastélyában, Jablonnában volt.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők 5 év óta végeznek szisztematikus vizsgálatokat parkinsonos betegek kombinált kezelése során, a Parlodel (bromocriptine) hatásosságát illetően. 56 betegnél alkalmazták a Parlodelt. Beteganyaguk jelentős számú idős pácienst foglal magában és a betegek a Parlodelt minden más antiparkinsonos szernél jobban tolerálták. Számottevő mellékhatást nem tapasztaltak. A komplex kezelés során a Parlodel alkalmazásával az egyéb antiparkinsonos szerek (köztük az L-dopa) dózisa egyes esetekben csökkenthető volt. Hatásosnak találták a készítményt terápiarezisztens esetekben on-off, wearing off jelenségeket mutató betegeknél.
Ideggyógyászati Szemle
Jaspers koncepciójából kiindulva a szerző korábban a betegségegységek fogalmi kontinuuma szerinti orientálódást javasolta. Ennek a lineáris betegség modellnek megfelelő fogalmi kontinuum mentén – ami nem a betegség és a normalitás közötti kontinuumot jelenti – a pszichopatológiai szindróma meghatározott időtartamú kórlefolyással (kis betegség-egység), ill. etiopatogenezissel (etiopatogenetikai-szindromatológiai betegegység) bővülve építhető tovább, egészen a teljes betegségegységig (azonos etiológia, patogenezis, szindróma, kórlefolyás, kórkimenetel, végállapot és szomatikus lelet). A kórkimenetel pszichopatológiai és szociális adaptációzavarokat jelző változói empirikus vizsgálatok szerint relatíve antagonista nyílt rendszert képeznek. Ebből a leletből kiindulva és a multiaxiális osztályozások koncepcióit felhasználva, dolgozta ki a szerző a lineáris betegségmodell továbbfejlesztéseként az ún. homokóra-modellt, ami tükrözi az élettörténet és a kórtörténet összeszövődését, egyszersmind jól tesztelhető hipotézisek kidolgozására és egyfelől a biológiai, másfelől a szociálpszichiátriai szemlélet szintézisének munkálására ad lehetőséget.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők egy fekvőbeteg-osztályon fejfájással kezelt betegek között észlelt komplikált migrénes betegeik anyagát elemzik. Felhívják a figyelmet a kórkép viszonylagos gyakoriságára, variációira és differenciál-diagnosztikai problémáira. Egy esetükben a komplikált migrénes rohamok egyike során az arteria cerebri posterior elzáródása alakult ki maradandó látótérkieséssel. Kiemelik a maradandó tünetekkel járó, ill. „fejfájás nélküli migrénes" esetek jelentőségét a kórkép patomechanizmusának klinikai oldalról történő megközelítésében.
Ideggyógyászati Szemle
A közlemény ismerteti a Bács-Kiskun megyében nyilvántartott Parkinson kórban szenvedő betegek számát és a betegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek felhasználását. A szerző megállapítja, hogy az ideg-elmeágyak katasztrofálisan alacsony száma, valamint a szakorvos-hiány következtében a betegség megnyugtató szűrése, gondozása és gyógyszeres terápiája a megyében nem megoldott.
Ideggyógyászati Szemle
Beszámoló a Synapse-50 konferenciáról, amelyet a Montreali Neurológiai Intézet és Kórház (Montreal Neurological Institute and Hospital) fennállásának 50. évfordulójára rendeztek, 1984. szept. 23–26-án Montrealban.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Lege Artis Medicinae
A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az infrastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.
Lege Artis Medicinae
Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. részében a cardiovascularis kockázati tényezőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, a diabetes mellitusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot befolyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis kockázatot befolyásoló állapotokat részleteztük. Közleményünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt tekintjük át az ESC irányelvei alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás