Ideggyógyászati Szemle

Az elektiv mutizmusos gyermekek katamnezise

LÓRÁND Blanka1

1961. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(01)

Szerző 11 elektív mutizmus esetet ismertet- különös tekintettel az évek múlva felvett katamnesztikus adatokra. A tünet rendszerint az óvodás korban vagy a beiskolázás alkalmával vonja magára a figyelmet. Feltűnő gyakran társul vegetatív dystoniával, enuresissel és mentális retardiával. Bár a kórelőzményben polyaetiológiás faktorok sűrűn előfordulnak, szerzőnek az a benyomása, hogy az esetek jelentékeny részénél a beszédkészség alkati veleszületett csökkentértékűsége tehető elsősorban felelőssé az e. m. manifesztációjáért. A therápiás eljárás a reakciós typus és pathogenesis szerint változik. Megállapítja- hogy amennyiben elegendő idő állott rendelkezésre- a therápiás eredmény az esetek túlnyomó részében (7 teljes gyógyulás, 2 javulás) tartósnak bizonyult. A gyógyeredmény katamnesztikus ellenőrzése azt a célt is szolgálja, hogy a prognózis felállítását megkönnyítse, illetve empirikusan alátámasztja.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg-és Elmegyógyintézet Gyermekpsychiatriai Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Rosszindulatú, a lágyburkok között terjedő angioblastoma ("Lindau betegség")

POTONDI András

A szerző gyors lefolyású, halálos kimenetelű kisagyi solid angioblastoma (Lindau) esetét ismerteti, mely malignizálódva diffusan az erek mentén, a lágyburkok között terjedt. Röviden áttekinti a kérdéssel kapcsolatos irodalmat, melyben hasonló módon terjedő angioblastomát nem talált.

Ideggyógyászati Szemle

Intravenás urea: új szer a koponyaűri nyomás fokozódás kezelésében

ZAPPE Lajos, VIDOVSZKY Tamás

Tapasztalataink, melyeket az esetek kis száma miatt előzetes közlemény formájában ismertettünk, arra utalnak, hogy az i. v. urea a koponyaűri nyomásfokozódás kezelésében a hypertoniás oldatoknál (dextrose stb.) lényegesen hatásosabb és megbízhatóbb eszközünk lesz. Mellékhatás-mentes hazai készítmény kidolgozása jelenleg folyik ; a továbbiakban ennek nagyobb anyagon történő klinikai kipróbálásáról és a hatásmechanizmussal kapcsolatos vizsgálatokról kívánunk beszámolni.

Ideggyógyászati Szemle

Ureverttel szerzett tapasztalataink, Beszámoló műtéti megfigyeléseinkről

GOMBI Róza, HULLAY József

A szerzők ismertetik az Ureverttel, egy új koponyaűri nyomáscsökkentő szerrel szerzett tapasztalataikat. A készítményt 7 betegnél agydaganat (4), illetve rupturalt aneurysma (2), valamint subduralis haematoma (1) okozta fokozott intracranialis nyomás csökkentése céljából alkalmazták. Megfigyeléseik szerint az Urevert könnyen kezelhető és pontosan adagolható dehydratáló szer. A fokozott koponyaűri nyomás csökkentésére kiválóan alkalmas. Hatása 1-2 órán belül éri el a maximumát, tehát elsősorban műtéti előkészítésképpen adható. Kellemetlen mellékhatását nem észlelték. Indicatiós területe széles, contraindicatiót az activ intracranialis vérzések és a különböző súlyos máj- és vesemegbetegedések jelentenek.

Ideggyógyászati Szemle

Max Nonne

KÖRNYEY István

A szerző beszámol Max Nonne életéről.

Ideggyógyászati Szemle

Retroolivaris lágyulások, mint vertebralis angiographia szövődményei

ASZALÓS Zoltán, CSATÁRY Zoltán

Két esetben carotis AG kísérlete kapcsán az art. vertebralisba jutott a contrastanyag, mely után halálos kimenetelű retroolivaris lágyulás, ill. vérzés lépett fel, ami mindkét esetben az art. cerebelli inf. post. vérellátási területéhez tartozott. Egyik esetben igen kifejezett, másik esetben enyhe vascularis elváltozások praedispositiót jelenthettek AG-s szövődményre. Ilyen localisatiójú szövődményt az irodalomban eddig nem találtunk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]

CAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAS Pınar

[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehető­ségei­nek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Lege Artis Medicinae

Szívünk ügye a korlátlan energiaital-fogyasztás elkerülése

DOJCSÁKNÉ Kiss-Tóth Éva

Az energiaitalok piacra kerülésük óta tö­retlenül népszerűek, elsősorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítőitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és nö­vényi kivonatok mellett nagy mennyiségű koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevők közül ki­emelkedő hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekről is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.

Ideggyógyászati Szemle

Személyre szabott antiepileptikum-választás

ALTMANN Anna

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy­-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek na­gyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellék­hatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermek­közösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselke­dési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkeve­sebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehe­tőség szerint kerülni.

Lege Artis Medicinae

Szükséges (lenne)? Vélemények a gyermekkorban megtartott elsősegélynyújtás- programmal kapcsolatban

BÁNFAI Bálint, PANDUR Attila, SCHISZLER Bence, RADNAI Balázs, BÁNFAI-CSONKA Henrietta, BETLEHEM József

BEVEZETÉS - A gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtás-nevelés hatékony módja lehet az ismeretek széles körű közv­etí­té­sének. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt felmérni óvodás és általános iskolás gyermekek, pedagógusaik és szüleik elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatos véleményét. MINTA ÉS MÓDSZER - Kutatásunkban 871 fő vett részt (gyermekek, pedagógusok, szü­lők), akik véleményét saját szer­kesz­tésű, nagyrészt nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívek segítségével mértük fel. EREDMÉNYEK - A megkérdezett szülők és pedagógusok általános véleménye a gyermekkori elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatban inkább pozitív volt, de a résztvevők negatívumokat is megfogalmaztak. A le­zajlott programmal kapcsolatban a legtöbb érintettnek pozitív volt a véleménye. A szülők és a pedagógusok véleménye alapján az elsősegély-oktatás egészségügyi szakemberek által lenne javasolt. A vélemények nem függtek a nemtől, életkortól, gyerekekkel való munka időtartamától (p>0,05) egyik esetben sem. KÖVETKEZTETÉSEK - A szülők és pedagógusok elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatos általános véleménye változatos, de a lezajlott programmal kapcsolatban a legtöbb esetben pozitív volt, mely azt mutatja, hogy konkrét beavatkozásokkal a vélemény formálható.