Ideggyógyászati Szemle - 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[Orexin-A- és neurofilamentum-könnyűlánc fehérjeszintek relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben szenvedőknél: pilot vizsgálat]

SARUHAN Ercan , KORKMAZ Muammer , ALTIPARMAK Basak , TOSUN Kursad , KUTLU Gulnihal

[A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun betegsége, aminek leggyakoribb típusa a relapszáló-remittáló forma (RRSM). A tanulmány célja az volt, hogy meghatározza a neurofilamentum-könnyűlánc- (NFL-) és az orexin-A- (OXA-) fehérjeszinteket RRSM-betegekben, és összehasonlítsa azokat egészséges kontrollszemélyek adataival. Módszerek – Ebben az eset-kontroll vizsgálatban összesen 61 személytől (23 RRSM-beteg és 38 egészséges kont­roll) gyűjtöttünk szérum- és cerebrospinalisfolyadék-min­tákat. A szérum- és cerebrospinalisfolyadék-minták NFL- és OXA-szintjeit enzimkapcsolt immunszorbens esszékkel határoztuk meg. A vizsgálati alanyok fáradtságszintjük és annak életminőségre kifejtett hatásának meghatározása céljából kérdőíveket is kitöltöttek. Az NFL- és OXA-szintek optimális határértékének meghatározása érdekében ROC-görbe-analízist végeztünk. A kontrollszemélyekkel összehasonlítva, az RRSM-betegek cerebrospinalis folyadékmintáiban szignifikánsan magasabbak voltak az NFL- és az OXA-koncentrációk (p < 0,001), de a szérumkoncentrációk között nem találtunk szignifikáns különbséget (p = 0,842, p = 0,597). A cerebrospinalis folyadékminták NFL- és OXA-szintjének optimális határértékei a következők voltak: 1,194 ng/ml (NFL) és 77,81 pg/ml (OXA). Az RRSM-be­tegek esetében pozitív korrelációt találtunk a kiterjesztett rokkantsági skála (EDSS) és az Epworth-féle álmos­ság­skála pontszámai között (ρ = 0,49, p = 0,045). Eredményeink alapján a cerebrospinalis folyadék megemelkedett NFL- és OXA-szintjei egyaránt arra utalnak, hogy az RRSM-betegekben neuronalis destrukció zajlik. A neurodegenerációval kapcsolatos további vizsgálatoknak arra kell fókuszálniuk, hogy meghatározzák a neuropeptidek szerepét az RRSM patogenezisében.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A trochlearis ideg agytörzsi és cisternalis szegmensének endoszkópasszisztált craniometricus cadavervizsgálata ]

BAŞAK Tulgar Ahmet , ÇAKICI Nazlı

[Vizsgálatunk célja a trochlearis ideg és a neurovascularis struktúrák kapcsolatának feltárása volt craniometriás mérések segítségével. Célunk volt a trochlearis ideg lefutásának megértése és ezáltal az ideg sérülésének minimalizálása a sebészi beavatkozások során. Tíz friss cadaver húsz trochlearis idegét ta­nulmányoztuk bilateralisan endoszkópos segítséggel, late­ralis infratentorialis-supracerebellaris és kombinált praesigmoidalis-subtemporalis transtentorialis megközelítésekből. A trochlearis idegeket mindkét oldalon feltártuk, és megmértük a következő hét paraméterüket: a trochlearis ideg cisternalis szegmense és az érstruktúrák (arteria cerebellaris superior és arteria cerebellaris posterior) közötti távolság; a trochlearis ideg eredete az agytörzsben; a tentorialis junctio szintjén mért szög; hossz; átmérő; a trochlearis ideg hossza a cisternalis szegmensben. Azonosítottuk az agytörzset és a troch­lea­ris ideg cisternalis szegmensét. A lateralis infraten­torialis-supracerebellaris megközelítés lehetővé tette a cister­nalis szegmens (cruralis és ambiens cisternák) fel­tárását, ezen belül az ideg agytörzsi eredetének feltárását. A kombinált praesigmoidalis-subtemporalis transtentorialis meg­közelí­tés lehetővé tette az ideg cisternalis szegmensének és a tentorium szabad szélének vizualizálását. Mérésünk szerint a trochlearis ideg cisternalis szegmensének átlagos hossza és átmérője 30,3 és 0,74 mm volt. A trochlearis ideg hossza az eredetétől a durába lépéséig 37,2 mm volt. A trochlearis ideg tentorialis durába lépési szöge és az agytörzsből való kilépési szöge 127,0 fok, illetve 54 fok volt. A trochlearis ideg és az arteria cerebellaris posterior közötti távolság az ambiens cisterna köze­pén 7,3 mm volt. A trochlearis ideg és az arteria cerebellaris anterior közötti távolság az ambiens cisterna közepén 6,8 mm volt. A trochlearis ideg gyakran megsérül a sebészeti beavatkozások során. Ezt megelőzendő, fontos cisternalis szegmense anatómiájának pontos ismerete és az ideg neurovascularis struktúrákkal való kapcsolatának feltárása. A trochlearis ideg sérülésének minimalizálása érdekében a középső és a hátulsó koponyaalap műtétei során hasznos az ideg anatómiai és craniometriás adatainak ismerete. ]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]

BERÉNYI Marianne , SZEREDAI Márta , CSEH Ágnes

[A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecse­mők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődés­neurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának meg­állapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a vele­született, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus bra­chialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A migrén és a fájdalomcsillapító- túlfogyasztáshoz társuló fejfájás, valamint a fejfájás-karakterisztika életminőségre gyakorolt hatása magyarországi betegmintán végzett keresztmetszeti vizsgálat alapján]

MAGYAR Máté , KÖKÖNYEI Gyöngyi , BAKSA Dániel, GALAMBOS Attila, ÉDES Edit Andrea , SZABÓ Edina , KOCSEL Natália , GECSE Kinga , DOBOS Dóra , GYÜRE Tamás , JUHÁSZ Gabriella , ERTSEY Csaba

[Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminőség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Élet­minő­ség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normál­eloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus tesz­te­ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szig­nifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, va­lamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fej­fájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakori­sága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülé­sé­nek érdekében a szignifikanciaszintet p  0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskála-értékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Eredményeink azt mutatják, hogy a fej­fájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminőségével. Az életminőség-változást előidéző faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

Távellátás Parkinson-kórban: országos felmérés a magyar neurológusok körében

PINTÉR Dávid , JÁRDAHÁZI Evelyn , JANSZKY József , KOVÁCS Norbert

A Covid-19-világjárvány jelentősen nehezíti a személyes betegellátást. A legtöbb országban, köztük Magyarországon is, a telemedicina részben meg­oldást jelent ezen problémára. A Covid-19 neurológiai betegellátásra gyakorolt hatásainak, a neurológus szak­orvosok telemedicinával kapcsolatos ismereteinek és a távellátás hazai helyzetének feltárását tűztük ki célul, elsősorban a Parkinson-kóros betegek ellátására fókuszálva. 2021 júliusa és októbere között orszá­gos online felmérést végeztünk olyan aktívan praktizáló magyar neurológus szakorvosok körében, akik részt vesznek a Parkinson-kóros betegek ellátásában. Összesen 104 neurológus töltötte ki kérdő­ívünket. Az ellátás minden szintjét elemezhettük mind a közfinanszírozott, mind a magánellátásban. A járóbeteg-szakrendelésre fordított heti idő és a hetente látott Parkinson-kóros betegek száma egyaránt jelentősen csökkent a közfinanszírozott ellátásban, míg a magán­ellátásban szinte változatlan maradt (p < 0,001). A magánellátásban a betegek nagyobb arányban vehettek igénybe személyes ellátást (78,8% vs. 90,8%, p < 0,001). A legtöbb neurológus által már végzett távkonzultációs tevékenység a gyógyszerfelírás volt (n = 103, 99%). Az elektronikus üzenet volt a legtöbbek által ismert telemedicinális eszköz (n = 98, 94,2%), és a telefonhívást alkalmazta már a legtöbb neurológus (n = 95, 91,3%). A videóalapú konzultációt a magánellátásban szélesebb körben használták (30,1% vs. 15,5%, p = 0,001). A megkérdezettek a telemedicinális ellátás eszközeit a Parkinson-kór progressziójának és tüneteinek követé­sére, illetve az antiparkinson gyógyszerelésben módosítás szükségességének megítélésére tartották a legalkal­ma­sabbnak. A Covid-19 jelentős hatással volt a Par­kin­son-kóros betegek ellátására hazánkban. A telemedicina enyhítette ezen káros hatásokat, ugyanakkor további fejlesztések a betegellátás még megbízhatóbb elemévé tehetnék a telemedicinát.

HUN 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[Akut oropharyngealis paresissel járó diabeteses ketoacidosis – esettanulmány]

LANTOS Judit , BARTA Zsanett , NAGY Albert , VINCZE Rita , FÜLE Kálmán , BIHARI Katalin

[Az akut oropharyngealis paresis a Guillain–Barré-szindróma ritka variánsa. Munkánkban egy 63 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinél az általános tünetek hátterében a kivizsgálás diabeteses ketoacidosist igazolt, emiatt inzulinterápiát indítottak. Két héttel később a beteg peri­oralis és nyelvcsúcsi zsibbadásról, dysphagiáról panaszkodott, beszéde dysarthriás lett. Kezdetben ezeket a panaszokat a beteg frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségének tulajdonították. A gyorsan kialakuló paraparesis miatt a beteg mozgásképtelenné vált. A klinikai kép, a liquor és az elektrofiziológiai vizsgálat alapján akut oropharyngealis paresis igazolódott. Öt egymást követő napon át alkalmazott intravénás immunglobulin-terápia hatására a neurológiai tünetek javultak, az inzulinigény megszűnt. Egy évvel később egyedüli neurológiai eltérés az alsó végtagi areflexia volt. A beteg vércukorszintje normáltartományban volt diéta és gyógyszeres kezelés nélkül is. Az akut oropharyngealis paresis együtt járhat diabeteses ketoacidosissal, s mindkettő kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-terápia. Tudomásunk szerint ez az első esetleírás az irodalomban, ahol az oropharyngealis paresis diabeteses ketoacidossal szövődött.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

A pislogási reflexcsúcs latenciájának megnyúlása egy Meckel-barlang-terime következtében kialakuló trigeminusneuralgia esetben

KU D. Bon , SHIN Young Hyun

Háttér és cél – A trigeminus ideget vizsgáló pislogási - reflex-teszt hasznos információt nyújthat a laesiók helyéről. Előfordulhat azonban, hogy kis kompressziós elváltozások kimutatása nem lehetséges. Esetismertetés – Megfigyeltük a pislogási reflexcsúcs latenciájának megnyúlását olyan trigeminusneuralgiában szenvedő betegnél, akinél egy kis Meckel-barlang-terime volt e tünetekért felelős, és a kezdeti (onset) latencia (onset) normális volt. Következtetés – Vizsgálatunk alapján a pislogási reflex - csúcs latenciájának kimutatása értékes segítség lehet azoknál a trigeminusneuralgiában szenvedő betegeknél, akiknél valamilyen kis terime okozza a kompressziót. Ez az első esetbemutatás, ami kompressziós trigeminusneuralgiában a pislogási reflexcsúcs latenciájának megnyúlását igazolta.

HUN 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

Két Covid-19-beteg különös hallucinációkkal és fokális EEG-eltérésekkel

CLEMENS Béla

A 2019 végén kezdődött Covid-19 betegség és pandémia szakmai irodalma kiterjedt, de a nagy betegcsoportokat ismertető közlések a súlyos esetekre szorítkoznak, és ugyanez áll a központi idegrendszeri (KIR-) manifesztációkra is. E munkában két nőbeteg esetét ismertetjük, akikben a szerológiailag igazolt SARS-CoV-2-fertőzés igen enyhe légúti tünetekkel és szintén nem súlyos KIR-pana­szokkal jelentkezett. Az utóbbiak közül kiemelendők az igen élénk és különös tartalmú látási és hallási hallucinációk, amelyek részben elemiek, részben összetettek voltak. Az utóbbiak legjellemzőbb eleme egy emberi alak volt, aki jól érthetően beszélt hozzájuk. Mindössze három hasonló esetleírást találtunk az irodalomban, amelyeket a saját esetekkel összevetve, kiemeljük az öt esetre jellemző közös elemeket. Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy enyhe vagy akár hiányzó légúti tünetek és szintén nem súlyos KIR-panaszok és -tünetek is lehetnek a Covid-19 velejárói. A két saját esetben a koponya-MRI normális volt, az EEG viszont a hallucinációknak megfelelő lokalizáció­ban körülírt rendellenességeket mutatott, ami az EEG diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségére utal.

HUN 2022;75(07-08)