Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Botulinum neurotoxin-A terápia migrénben

TAJTI János, SZOK Délia, TUKA Bernadett, CSÁTI Anett, KURIS Anikó, MAJLÁTH Zsófia, LUKÁCS Melinda, VÉCSEI László

A migrén nagy prevalenciájú, fejfájásrohamokkal jellemezhető, az életminőséget rontó betegség. Elsődleges oka és patomechanizmusa nem ismert. Vizsgálati eredmények a trigeminovascularis rendszer jelentőségére irányították a figyelmet. A rendszer aktiválódása nyomán vazoaktív neuropeptidek [kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP), P-anyag (SP)] felszabadulása, neurogen inflammatio, perifériás és centrális szenzitizáció jön létre. A botulinum neurotoxin-A (BoNT-A) erőteljes toxin, melyet a Clostridium botulinum termel. A BoNT-A idegrendszeri hatását a SNARE komplexre (soluble N-ethylmaleimide-sensitive factor attachment protein receptor) hatva fejti ki, elsősorban a SNAP-25 (synaptosomal- associated protein of 25 kDa) funkciójának gátlása révén. A folyamat eredményeként a fájdalom-pályarendszerben szerepet játszó CGRP, SP és glutamát preszinaptikus felszabadulását akadályozza meg. Krónikus migrénben a BoNT-A hatását két tanulmány, a PREEMPT 1 és 2 (Phase 3 Research Evaluating Migraine Prophylaxis Therapy) adatai alapján elemezték. Placebóhoz képest statisztikailag igazoltan csökkentette a fejfájásos napok és a migrénes epizódok számát. A BoNT-A mérsékelte a fejfájásroham-gyógyszerek használatát, normalizálta a fejfájáshatásteszt eredményeit, és javította az életminőséget. A BoNT-A-kezelések biztonságosak és jól tolerálhatók voltak.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Fingolimodterápia sclerosis multiplexben: a hatásmechanizmus kérdése

TAR Lilla, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos, neurodegeneratív betegsége. Az eddigi terápiás lehetőségektől eltérő hatásmechanizmusú szer az újonnan felfedezett, orálisan szedhető fingolimod (FTY720). A szervezetben foszforilálódva hatását az öt szfingozin-1- foszfát-receptor közül négyen fejti ki. A fingolimod-foszfát (FTY720-P) a lymphocyták sejtmembránjában a szfingozin- 1-foszfát-receptorok internalizációját és degradációját okozza, így a szfingozin-1-foszfáttal ellentétben funkcionális antagonista hatást vált ki. A fingolimod a sclerosis multiplex állatkísérletes modelljében - experimentális autoimmun encephalomyelitisben - lelassítva a lymphocyták szfingozin- 1-foszfát-gradiens-vezérelt kiáramlását a nyirokcsomókból csökkentette a perifériás sejtszámot, köztük a közismerten encephalitogen Th17-es alosztály sejtjeinek számát. A nyirokcsomók sinusait bélelő és a vér-agy gátat alkotó endothelsejtek modulációja is hozzájárul az összetett hatásmechanizmushoz. Továbbá lipofil természetének köszönhetően képes átjutni a vér-agy gáton, így a perifériás immunrendszeri hatáson kívül valószínűleg közvetlenül befolyásolja a központi idegrendszer sejtjeit. Feltételezhetően az astrocyták és oligodendrocyták aktivitásának megváltoztatásával képes csökkenteni a neurodegeneráció során kialakult astrogliosis mértékét. A jelenleg is zajló klinikai tanulmányok eredményei is igen biztatóak mind a kedvező hatásokat, mind a tolerálható mellékhatásprofilt illetően.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Stroke-prevenció - Lakossági szűrőnap Budapest XII. kerületében

FOLYOVICH András, BAKOS Mária, KÁNTOR Zita, HERTELENDY Anna, HORVÁTH Eszter, ZSIGA Katalin, LAKATOS Henriette, VADASDI Károly

Az akut stroke kezelésében elért eredményekkel párhuzamosan új törekvések jelennek meg a cerebrovascularis kórképek mind eredményesebb megelőzése érdekében. A nagy kockázatú betegek felkeresésének egyik módja a lakossági szűrés, mellyel mind több nemzetközi és hazai tapasztalat gyűlik össze. Ez a törekvés azonban igen nagy költségvonzatú, így a különböző módszerek közül a hatékony, a helyi sajátságokat figyelembe vevő lehetőséget kell kiválasztani. A XII. kerületben elhelyezkedő Szent János Kórházban szerveztünk stroke-szűrőnapot, majd a nyert adatokat feldolgoztuk. Kihasználva a nagy kórház kedvező szakmai lehetőségeit, széles körű, a dolgozók által vállalható méretű kockázatfelmérést végeztünk. A szűrőnap programja és elérhetősége a kerületi lapban jelent meg. Negyvennyolc kerületi lakos adatait elemeztük. A munkában neurológusokon kívül radiológus, kardiológus és szemész szakorvos vett részt a szakdolgozók mellett. A mindenkiről felvett adatlap tartalmazta az ismert kockázati tényezőket, a mért testtömegindex-, vérnyomás- és szérumkoleszterin-értéket. Minden esetben történt carotis-vertebralis duplex ultrahangvizsgálat, kardiológiai állapotfelmérés és szemészeti vizsgálat. A feldolgozás anonim módon történt, de hozzájárulás után rögzítettük a személyek lakhelyének irányítószámát, iskolai végzettségét. A szűrt 48 személy közül 35 volt nő és 13 férfi. Átlagéletkoruk 62,86 (±8,57) év volt, jellemzően magasabb iskolai végzettségűek vettek részt a szűrésen. Öt személy esetében nem volt jelen ismert kockázati tényező, a legtöbben 2-3-ról tudtak, de a halmozott kockázat sem volt ritka: hat és hét kockázati tényezővel terhelt személyt is találtunk. Huszonhét ismert hypertoniás beteg közül 20 volt célértéken. Duplex ultrahangvizsgálattal 36 esetben enyhe, négy esetben jelentős mértékű atherosclerosist mértünk, szignifikáns carotis stenosis vagy occlusio nem volt. Szemészeti vizsgálattal 26 esetben keringési betegségre utaló jelek (elsősorban hypertoniás funduskép) mutatkoztak. Kardiológiai állapotfelméréssel 14 személy volt cardiovascularis kockázatú. A kerületi alapellátás kedvező színvonalára utalt, hogy közülük mind a hat nagy kockázatú személy már háziorvosi gondozás alatt állt. Az adatlapok értékelése után levont következtetések között vezető érvényű, hogy a szűrőnapra hívásban meghatározó a helyi sajtó szerepe, a családok, lakóközösségek összetartó ereje. Az eredményesség és költséghatékonyság növelése érdekében a háziorvosokat be kell vonni a program tervezésébe, mert a nagy kockázatú személyek előzetes kiválasztásával a hatékonyság növelhetõ.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Egyéves követéses vizsgálat stroke után: Megvalósíthatósági előtanulmány a budapesti Józsefvárosban

SZŐCS Ildikó, SZATMÁRI Szabolcs, FEKETE Klára, ORBÁN-KIS Károly, VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, AJTAY András, BERECZKI Dániel

Magyarországon többszörös területi különbségek vannak a stroke mortalitásában és morbiditásában. Kevés adat van arról, hogy mi lehet e regionális különbségek oka. A pontos válaszhoz követéses összehasonlító vizsgálatokra van szükség, és erre a legmegbízhatóbb a személyes találkozás a beteggel vagy a hozzátartozójával. Több felmérés alapján jelentős időés költségmegtakarítással hasonlóan megbízható adatok nyerhetők a telefonos vagy postai kérdőíves követéssel is. A részletes összehasonlító felmérés előtt ezzel a vizsgálattal a következő kérdésre kerestük a választ: 1. A vizsgált földrajzi régióban egy évvel a stroke után milyen arányban sikerül telefonon kapcsolatot létesíteni a beteggel vagy hozzátartozójával? 2. Sikertelen telefonos kapcsolatfelvétel után növelhető-e a követés hatásfoka postán kiküldött kérdőívekkel? 3. A telefonos és postai kérdőíves követés együttesen elégséges-e a régióban tervezett nagyobb felmérés során a kielégítő mértékű követéshez? A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájára akut stroke vagy TIA miatt 2008. január-februárban egymás után felvett 135 beteg követését kíséreltük meg a kórházi kezelés után egy évvel. Telefonon a betegek 76%-át értük el. A kiküldött postai kérdőívvel további 12 betegről kaptunk információt - a két módszerrel együttesen a követés hatásfoka 84% volt. A klinikára akut stroke vagy TIA miatt felvett betegeket lakhelyük szerint három csoportba soroltuk: a gazdaságilag hátrányos helyzetű VIII. kerület (Józsefváros), más budapesti kerületek és Pest megye egyéb települései. Az ischaemiás csoport kórházi halálozása a VIII. kerületi betegek körében 32%, míg a más budapesti kerületek csoportjában 5% volt (p=0,029). A túlélés a stroke/TIA után egy évvel a józsefvárosi lakosok csoportjában mindössze 39% volt, míg más kerületek lakói esetében 66%-os, a más Pest megyei betegek körében 75%-os (p=0,006). A vizsgált régióban a telefonos és postai kérdőíves követés még kombináltan alkalmazva sem elég hatékony módszer követéshez a stroke után egy évvel. Már a kis létszámú betegcsoport előzetes adatai alapján felvetődik, hogy a stroke kezdeti súlyossága és kimenetele is összefügghet a társadalmi-gazdasági helyzettel. A tervezett nagyobb összehasonlító felmérésben pontosabb csoportmeghatározás és hatékonyabb követéses módszerek szükségesek.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Szerkesztőségi megjegyzés

RAJNA Péter

Szerkesztőségi megjegyzés Folyovich A, Bakos M, Kántor Z, Hertelendy A, Horváth E, Zsiga K, Lakatos H, Vadasdi K: Stroke prevention - a population screening day In district xii of budapest és Szőcs I, Szatmári Sz, Fekete K, Orbán-Kis K, Vastagh I, Folyovich A, Ajtay A, Bereczki D: Egyéves követéses vizsgálat stroke után: Megvalósíthatósági előtanulmány a budapesti Józsefvárosban című tanulmányához

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

A vinpocetin kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálata

VALIKOVICS Attila, CSÁNYI Attila, NÉMETH László

Bevezetés - A krónikus agyi hipoperfúzió egyes dementiatípusok kialakulásában oki tényezõként szerepel. Az enyhe kognitív zavar (MCI) tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de mérsékeltebbek, így praedementia-állapotnak tekinthetõ. A vinpocetinnek komplex hatásmechanizmusa révén kiemelkedõ szerepe van a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. Célkitűzések - Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegek mentális hanyatlása milyen súlyosságú és a kognitív funkciókat hogyan befolyásolja a 18 hónapig alkalmazott orális vinpocetinterápia. Módszerek - A kognitív funkciók megítélésére a 18 hónap során hat vizit alkalmával pszichometriai teszteket (MMSE, ADAS-Cog) végeztünk, a betegek általános állapotát klinikai összbenyomásbecslõ skálával (Clinical Global Impression) ítéltük meg. Felmértük a napi aktivitást (ADL) is, valamint a Hamilton Depressziós Skála alkalmazásával a betegek hangulatát is értékeltük ugyanezekben az idõpontokban. Eredmények - A kezelés megkezdésekor betegeink az MCI közepesen súlyos stádiumába tartoztak. Tizennyolc hónapos orális vinpocetinkezelést követõen pszichometriai vizsgálatokkal a kognitív funkciók szignifikáns javulását észleltük. A betegek általános állapota mind a vizsgáló, mind a betegek véleménye szerint szignifikánsan javult. Szignifikáns javulást észleltünk az átlagos napi aktivitás terén is. A klinikai tünetek komplex javulása a betegek hangulatát pozitív irányba befolyásolta. A vinpocetint a vizsgálat során biztonságosnak és jól tolerálhatónak ítéltük meg. Következtetések - A vinpocetin komplex hatásmechanizmusa révén jelentõsen javította a krónikus hipoperfúziós betegek kognitív működéseit, általános állapotát és életminõségét. Alkalmazását az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegeknek ajánljuk.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Az érfalvastagság és érfalmerevség összehasonlító vizsgálata dohányzó és nem dohányzó egyetemisták körében

LÉRÁNT Brigitta, CHRISTINA Straesser, OLÁH László, KARDOS László, CSIBA László

Célkitűzés - Vizsgálataink célja a dohányzás érfalvastagságra és érfalrugalmasságra kifejtett káros hatásainak kimutatása volt fiatal, egészséges egyetemistákban. Kérdésfelvetés - Néhány évnyi dohányzás okoz-e mérhető vascularis eltéréseket egyébként egészséges fiatalok esetében. Módszerek - Meghatároztuk az arteria carotis communisokon az intima-media vastagságot (IMT) nyaki ultrahang segítségével és arteriográffal rögzítettük a stiffnessparamétereket [pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), augmentációs index (Aix)]. A vizsgálat alanyai - Huszonöt dohányzó és 25 nem dohányzó, 19-33 év közötti fiatalt vontunk be a vizsgálatokba. Ismert betegség, kórosan magas vérzsírértékek és 30 ttkg/m2 feletti testtömegindex szerepeltek kizárási kritériumként. A dohányzó csoportba a legalább fél éve rendszeresen dohányzó, legalább napi öt szál cigarettát elszívó jelentkezőket soroltuk. Eredmények - A dohányzó csoportban mind a morfológiai, mind a hemodinamikai és stiffnessparaméterek nagyobb értéket mutattak. A kétoldali átlagos intima-media vastagság (IMT) értéke dohányzók esetében 0,52±0,034 mm, míg nemdohányzók esetében 0,46±0,036 mm volt (a különbség szignifikáns: p<0,01). A PWV és szívfrekvencia is szignifikánsan nagyobbnak bizonyultak a dohányzó csoportban (PWV: p<0,01; szívfrekvencia: p<0,05). Nemre, életkorra és dohányzási státusra korrigálatlan esetben szignifikáns korrelációt találtunk az IMT- és a PWV-értékek között (0,1 mm-es IMT-növekedés esetén a PWV 0,6354 m/s-mal gyorsabb). Nemi különbségek mutatkoztak a dohányzás hatására létrejövő elváltozásokban. Következtetések - Már fiatalkorban, mindössze néhány évnyi dohányzás után kimutathatók a dohányzás érfalra gyakorolt káros hatásai. Mind az IMT vastagodása, mind a PWV gyorsulása érzékenyen jelzi a vascularis károsodást.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

A vizeletincontinentia neurológiai és pszichiátriai vetületei

GYURIS Jenő

A vizeletcontinentia - a vizelet tartásának képessége - az életminőség meghatározó része. A vizeletincontinentia az alsó húgyutak: a húgyhólyag és az urethra, valamint a vizelettárolás és -ürítés idegrendszeri koordinációjának a zavara, a frontális lebeny központi szerepével. Az incontinentia gyakorisága főleg idősebb korban nagy.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

PhD tézis Új noninvazív transcranialis stimulációs technikák a neuroplaszticitás kutatásában

DANIELLA Terney

For more than 20 years, non-invasive transcranial stimulation techniques like repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) and transcranial direct current stimulation (tDCS) have been used to induce and potentiate neuroplastic-like effects in the human cortex, leading to synaptic alterations, namely the experience- and activity-dependent modification of synaptic transmission.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

In memoriam dr. Fazekas András 1941-2012

VOLT munkatársai

Mély fájdalommal értesültünk 2012. január 1-jén tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláról. Egész életében betegei érdekét tartotta szem előtt, „Salus aegroti suprema lex esto” - „A beteg java a legfőbb törvény”, vallotta mindig, írta nemrégiben.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Neurológia Szerkesztő: Szirmai Imre

BERECZKI Dániel

A neurológia a klinikumban az egyik leggyorsabban fejlődő tantárgy. A gyors fejlődés miatt indokolt a klasszikus szerkezetű neurológiai tankönyv nemzeti nyelven, körülbelül ötévente történő felfrissítése és kiadása. A Szirmai Imre professzor által szerkesztett, általa és munkatársai által írt Neurológia tankönyv első alkalommal 2001-ben, másodszor 2005-ben, végül harmadik javított és bővített kiadásban 2011 őszén jelent meg.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Felhívás

VÉCSEI László

NEUROPENEWS On 1 January 2012 the new EFNS online magazine NEUROPENEWS will go online www.neuropenews. efns.org. NEUROPENEWS will be available free of charge for everybody. Interaction with the editors and authors as well as other users will be possible for registered users.