Hypertonia és Nephrologia

Speciális ápolói kompetenciák és nővér-orvos munkacsoportok szerepe és jelentősége a hatékonyabb betegellátásban

KULCSÁR Imre, GERGELY László, SEBESTYÉN Lajos, SZAKÁCS Gyuláné

2011. OKTÓBER 23.

Hypertonia és Nephrologia - 2011;15(02 klsz)

Dialízishálózatunk létrehozása óta folyamatosan erőfeszítéseket teszünk dolgozói képzéséért és továbbképzéséért. Az alapképzettséget a nővérek számára minden centrumban helyben biztosítjuk központilag írt, egységes, rendszeresen frissített bázistananyag segítségével. A kezdő ápoló három hónapos elméleti és gyakorlati képzésben részesül, majd sikeres vizsga után felhatalmazást kap, hogy orvosi irányítás mellett jórészt önállóan, saját felelősséggel végezzen hemodialízis (HD) -kezelést.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

A betegedukáció jelentősége és szerepe a minőségi dialízisellátásban

KULCSÁR Imre, KÁNTORNÉ TÓTH J., SZAKÁCS Gyuláné, GERGELY László

A krónikus dialízisprogramban lévő betegek ellátása, a kezelés sikere, számos sajátos szempont mellett, döntően a beteg megfelelő együttműködésén múlik. Dializált betegeink életminősége, produktivitása attól függ, hogy milyen módon tudnak együtt élni a betegségükkel, mennyire képesek új életmódjukat, a dialízist, a gyógyszeres és a diétás kezelést elfogadni évekig, életük végéig.

Hypertonia és Nephrologia

A dialízisellátás fejlõdése a B. Braun Avitum Dialízishálózatban (1991-2010)

SZEGEDI János, KULCSÁR Imre, FABÓK József, HORN Péter, KÁLLAI Tamás, Kiss István

A B. Braun Avitum Hungary Zrt. (a továbbiakban B. Braun Avitum Dialízishálózat) a B. Braun Melsungen AG leányvállalata. A több mint 170 éve fennálló vállalkozás tevékenységének középpontjában a betegek magas szintű ellátása, a beteg emberek életminőségének javítása áll. A B. Braun Melsungen AG 41 666 alkalmazottat foglalkoztat a világ 50 országában, a munkatársak 50%-a Európában dolgozik.

Hypertonia és Nephrologia

A végállapotú veseelégtelenségben szenvedõ dializált betegek epidemiológiája a B. Braun Avitum Dialízishálózat ellátási területén, 2006-2010

KULCSÁR Imre, SZEGEDI János, BARTA Zoltán, BENKE Attila, BORBÁS Béla, FERENCZI Sándor, HENGSPERGER Mária, NAGY Lajos, NÉMETH József, ROZINKA Antal, SZABÓ Tamás, SZELESTEI Tamás, TÓTH Eszter, VARGA Gábor

A B. Braun Avitum Dialízishálózat Magyarország 3,71 milliós populációja számára biztosít dialízisellátást: Budapesten és az ország 11 megyéjében összesen 18 dialízisközpontban kezelünk vesebetegeket. A Dialízishálózat 3 régióra oszlik, egyenként 6-6 dialízisközponttal. Az egyes régiók lakosainak száma: budapesti régió 1,42 millió, nyíregyházi régió 1,19 millió és szombathelyi régió 1,1 millió fő.

Hypertonia és Nephrologia

A peritonealis dialíziskezelés kialakulása és fejlődése Magyarországon és a B. Braun Avitum Dialízishálózatban

FERENCZI Sándor, ZAKAR Gábor, RÁKOSSY Wanda, REMPORT Ádám, SZIGETI Zsuzsa, BALKU István, MÁCSAI Emília, SZABÓ Barna, KOVÁCS LÁSZLÓ, KULCSÁR Katalin, HARNOS Margit, MÉNES István, SCHNEIDER Károly, ROZINKA Antal,, KRUPJÁK Róbert, SZABÓ Tamás, MOLNÁR Szabolcs, KAZUP Szilvia, VARGA Gábor, HENGSPERGER Mária, KULCSÁR Imre

A hazai első peritonealis dialízis (PD) -kezeléseket az 1950-es és 1960-as években heveny veseelégtelenségben végezték [Botár, Kubinyi 1954 (1), Polyák 1964 (2), Rényi-Vámos, Pintér 1964 (3)]. Krónikus veseelégtelenség kezeléseként a PD-t Pintér és Hronszki (4), valamint Karátson és mtsai (1975, Pécs) (5) alkalmazták elsőként

Hypertonia és Nephrologia

A hemodialíziskezelés hatékonysága a B. Braun Avitum Dialízishálózatban

KULCSÁR Imre, SZEGEDI János, KISS István

A hemodialízis hatékonyságát világszerte a kezelés dózisával fejezik ki (a valóságban a hatékonyság ennél tágabb fogalom, de e nélkül elképzelhetetlen). Az általánosan elterjedt módszer a dózis meghatározására az ureaeltávolítás mérése egy-egy kezelés során. Az urea kinetikus modell segítségével 30 éve alkották meg a Kt/V képletét és fogalmát, amely a dialízis dózisának mai kifejezője (K: állandó, t: kezelési idő, V: eltávolított volumen). Megkülönböztetik a tervezett és a kivitelezett Kt/V-t. Az előbbire szoftvert fejlesztettek ki, amelynek segítségével - bizonyos paraméterek betáplálását követően - az alkalmazók támpontot kapnak a dialízisidő, az alkalmazandó dializátor vagy a pumpafordulat megválasztását illetően. A kivitelezett Kt/V becslése képletek segítségével történik, amelyekben a vérkezelés előtti és utáni ureaszintnek szerepelnie kell.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különbözô emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória mûkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória mûködésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fô vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nô], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követôen (rövid távú tesztelés) és 24 órával késôbb (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különbözô érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékû felejtést mutatott 24 órával késôbb, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminôség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás idôzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzôi a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az elôrehaladott Parkinson-kórban szen­vedô betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmû konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az elôrehaladott stádiumban levô Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az elôrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelôen körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsôdleges célja a részt vevô mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint elôrehaladott Parkinson-kórban szenvedô betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedô vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyûjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminôséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminôségi Kérdôívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór elôrehaladott/nem elôrehaladott stádiumba történô besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedô beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt elôreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az elôrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentôsebb károsodást mutattak, mint a nem elôrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték elôrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminôséggel, mint a nem elôrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.

Lege Artis Medicinae

Hasonlóságok és különbségek a hypertoniabetegség ellátásával foglalkozó legjelentôsebb nemzetközi irányelvekben

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

A hypertonia diagnózisával és kezelésével foglalkozó irányelveknek óriási szerepe van Földünkön az egészség fenntartásában, hiszen a megbízható elôrejelzések szerint 2025-ben már 1,6 milliárd feletti magasvérnyomás-betegségben szenvedô egyénnel kell számolnunk. Az irányelvek betartása létkérdés minden hypertoniás beteg számára, ennek ellenére még a gazdasági szempontból fejlett országokban sem kielégítô a jól kontrollált hypertoniások aránya. Földünk öt kontinensén az irányelvek sajnos több szempontból is eltérô vagy nagyon eltérô javaslatokat adnak a vérnyomás mérése, a diagnózis felállítása, a cardio­vascularis kockázat becslése, a célérték meghatározása vonatkozásában, bár az utóbbi években bizonyos területeken megindult a „konszenzusra” irányuló törekvés. Közleményünkben ezeket a különbözô véleményeket és állásfoglalásokat kívánjuk bemutatni az ACC/AHA, az ESC/ESH, a NICE, a kanadai és az ausztrál irányelvek elemzésével. Figyelembe vettük a WHO és az ISH állásfoglalásait is. Leírjuk az irányelvekben észlelhetô elvi és gyakorlati közeledéseket és a már megvalósult konszenzusokat.

Lege Artis Medicinae

A fehér köpeny történetéhez

MAGYAR László András

Manapság „az orvos” ábrázolásához csupán két kellékre van szükségünk: fonendoszkópra és fehér köpenyre. Pedig e két attribútum egyike sem igazán régi, a fonendoszkóp elődjét, a sztetoszkópot Laënnec francia orvos alig 200 éve találta föl, a membrános fonendoszkóp pedig csak körülbelül 70 éves.

Hypertonia és Nephrologia

Mikor együnk, hogy jól legyünk?

VÁLYI Péter

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.