Most lettünk igazi egység!
KUN J. Viktória
2020. AUGUSZTUS 24.
Hivatásunk - 2020;15(03)
KUN J. Viktória
2020. AUGUSZTUS 24.
Hivatásunk - 2020;15(03)
„Sok mindent megéltünk. Elfordultak a barátok. Voltak, akiket megfenyegetett a családjuk. Néhányan kirekesztettek bennünket, amint megtudták, hol dolgozunk. A félelem egészen irracionális reakciókat váltott ki, nálunk azonban ennek nincs helye. Aki fél, az nem dolgozhat itt. Előttünk mindig csak egy cél lebeg: meg fogjuk oldani.” Ez az egyöntetű véleménye a Dél-pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) a járvány kitörésekor összeállt csapatának. Ebben a kemény időszakban nemcsak óriási tapasztalatot szereztek, hanem a Szent István Kórház és a Szent László Kórház 2007-ben történt összevonása óta a két intézmény igazi egységgé kovácsolódott, ahol a benne dolgozók mindig számíthatnak egymásra.
A tavaly november végi tisztújítás teljes megújulást és generációváltást is hozott a Magyar Orvosi Kamarában (MOK), amelynek szemlélete érezhetően megváltozott az elmúlt hónapokban. Az új elnök, Kincses Gyula nem ismeretlen az egészségpolitikát nyomon követők számára, szakértőként, volt államtitkárként találkozhattak vele korábban.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2020. évi szakmai díjazottja Tóth Ibolya, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás és Ápolásügyi Főosztály nyugalmazott főosztályvezetője, aki negyven évig szolgálta a hazai ápolásügy rendszerét.
Hivatásunk
Nem kell százféle szakrendelést végigülni, helybe jön, azonnali eredményt és közösségi élményt ad, lehet kérdezni és mindenkit mosolyogva fogadnak. Ja, és nem utolsósorban, mindezért fizetni sem kell. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 óta, vagyis tíz éve indult országjáró útjára, és úgy tűnik, tényleg így lehet az embereket a legjobban elérni. Nincs olyan helyszín és időpont, amikor ne lenne telt ház, és ma már lényegében a gyerekektől a nyugdíjasokig mindenkit megszólítanak ezek a rendezvények. Izgalmas és egyben tényleg az egészségünk megőrzését támogató kezdeményezés, amelyen már több mint félmillió ember vett részt. 300 négyzetméteren 37-féle vizsgálatot végeznek 30 perc alatt, közben pedig rengeteg dolgot tudhatunk meg arról, hogyan vigyázzunk magunkra.
Hivatásunk
A szakképzés és felnőttképzés megújítása elengedhetetlenné vált a gyors technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása miatt. A Szakképzés 4.0 stratégia célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségekkel és kompetenciákkal kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket az átalakuló munkaerőpiacon különböző munkakörökben.
Hivatásunk
A Magyar Egészségügyi Kamara Területi Szervezetei az idei évben 227 főt terjesztettek fel Semmelweisnapi oklevélre. Az oklevelek 2020. július 1-jén, a magyar egészségügy napján, ünnepélyes keretek között, helyileg kerültek átadásra.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne beszéljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.
Hivatásunk
Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.
Hivatásunk
Egyre többen látják be, hogy a betegek gyógyításában nélkülözhetetlenek a szakdolgozók, ezért fontos, hogy a pályán tartsuk mindazokat, akik most a kórházakban dolgoznak, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a fiataloknak, van innováció és előrelépés az egészségügyben is. Többek között erről is beszélt lapunknak dr. Ficzere Andrea, az egyik legnagyobb forgalmú fővárosi kórház, az Uzsoki főigazgatója, aki április óta a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöki tisztét is ellátja.
Alapellátás: még várat magára a teljes bérrendezés A kórházakban és szakrendelőkben dolgozó nővérek fizetését sikerült rendezni a szakdolgozói bértáblával, amelynek hatálya július 1-je óta a védőnőkre is kiterjed, ám közel 8000 körzeti ápolóra, 3000 fogászati szakasszisztensre, 2500 foglalkozás-egészségügyi szakápolóra, továbbá az ügyeleten és az otthoni szakápolásban dolgozó szakápolókra, azaz a szakdolgozók egyötödére most sem vonatkozik.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak extrémen megterhelő vagy fenyegető helyzetek – külső katasztrófák – válthatnak ki poszttraumás stressz zavart, hanem az életet veszélyeztető betegségek és olyan terápiás helyzetek is, amelyekben a betegek közvetlen életveszélyt élnek át. Az ilyen helyzeteket követően poszttraumás stressz tünetek a betegek többségénél megfigyelhetők, de hosszú távon poszttraumás stressz zavar (PTSD – Post Traumatic Stress Disorder) csak egy jelentős kisebbségnél alakul ki (Greene és munkatársai szisztematikus áttekintése alapján az alapellátás betegei között a pontprevalencia 2–39%) (1). A PTSD kialakulása számos kockázati és protektív tényezőtől függ. Ezek közül az alábbiakban az orvosi kommunikáció jelentőségéről adunk rövid összefoglalót, majd közreadjuk annak a kommunikációs példatárnak a fordítását, amelyet az orvosi kommunikációs készségek tréningjével és kutatásával foglalkozó VitalTalk szervezet adott közre (1. melléklet). A példatár jelenleg (2020. április 28-án) 22 nyelven érhető el a szervezet honlapjáról és az most már a saját fordításunkat is tartalmazza (https://www.vitaltalk.org/guides/covid-19-communication-skills/).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás