A Covid-19 által helyi élelmiszerrendszerekben okozott zavarok értelmezése lehetőséget ad az ilyen rendszerek rezilienciájának, és ennek az élelmiszer-biztonsággal való összefüggéseinek megértésére. A Food Security szaklapban 2020-ban megjelent tanulmány, a Resilience of local food systems and links to food security – A review of some important concepts in the context of Covid-19 and other shocks elsősorban alacsony és közepes jövedelmű országokra összpontosítva vizsgálta a kérdést. A járványok okozta hatásokon kívül számos más külső sokk, stresszor befolyásolhatja az élelmiszerrendszerek működését: időjárással összefüggő, gazdasági, politikai, társadalmi tényezők egyaránt. A Covid-19 első időszakában a rendelkezésre álló források alapján a személyes veszteségeken, a szerettek elvesztésén túl a legnagyobb hatással a lezárások, mobilitási korlátozások jártak – azaz nem a vírus maga (megfertőződés, betegség vagy halál), hanem a vírusra adott válaszok jártak nagyléptékű következményekkel. Az élelmiszer-biztonság négy fő dimenziójának jellemzően az elérhetőséget (availability), hozzáférést (access), minőséget (quality) és stabilitást (stability) tekintik. A tanulmány írásának időpontjáig a legnagyobb hatás a hozzáférés romlása volt a vizsgált rendszerek esetében, elsősorban a bevétel és így a vásárlóerő csökkenése miatt (az árak nem változtak lényegesen addig). Ez a szakirodalom alapján olyan következményekkel járhat, mint visszaesés a szegénységbe, együtt járva negatív közép- és hosszú távú következményekkel a (gyermek-) élelmezésre, a fizikai és mentális egészség, jóllét leromlásával. Az élelmiszer-biztonság további dimenzióiban is előfordulhatnak negatív változások, például az elérhetőségben akkor, ha a közeli és olcsóbb piacok bezárása miatt az érintettek távolabbi (és gyakran drágább) helyekről kényszerültek beszerezni az élelmiszereket. Az élelmiszerrendszerek különböző szereplői között fennálló gazdasági, intézményi és társadalmi kapcsolatok a szereplőket egymástól nagymértékben függővé teszik. Az egyes szereplőket érintő hatások így a rendszer további szereplőire is kihatnak, továbbgyűrűző hatások jönnek létre. Élelmiszerrendszer-reziliencia (azaz rugalmas alkalmazkodóképesség) szempontjából is fontos tanulságokat vonhatunk le a Covid-19 kapcsán kialakult helyzetből. Egy-egy sokk hatása, az abból való helyreállási képesség nem vezethető le pusztán a kiváltó tényező súlyosságából, hiszen döntő szerepe van az erre adott különböző szintű válaszoknak is, amelyek könnyen járhatnak váratlan következményekkel. Továbbá háztartási és közösségi szinten a rezilienciát kapacitásépítéssel lehet leginkább megalapozni: a megtakarítások, biztosítások fontosak lehetnek ebből a szempontból, ahogy a sokféleségre alapozás, konnektivitás és helyettesítési lehetőségek, alternatívák is. A Covid-19 válság rámutatott, hogy mennyire felkészületlen volt a világ egy pandémiára, és hogy különösen a politikai vezetők – a nemzetközitől a helyi szintig – mennyire nem rendelkeztek azokkal a feltételekkel, amik megalapozhatták volna az egészség és gazdaság közötti csereviszony jobb kezelését. A rosszabb anyagi helyzetű csoportokat érintette ez leginkább hátrányosan, ahogy sok más esetben is. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Béné Christophe (2020). Resilience of local food systems and links to food security–A review of some important concepts in the context of Covid-19 and other shocks. Food security 12.4 (2020): 805-822.