Hírvilág

Veszélyes a zsírfeltöltés emlőrák után?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Előfordulhat, hogy a mell-helyreállító plasztikai műtétek során alkalmazott, úgynevezett lipofilling eljárás valójában növeli az esélyét, hogy később a betegben újra megjelenjen a mellrák - egy friss tanulmány szerint. A zsírfeltöltéses eljárást, mely során a test bizonyos részéről – például a hasról – kimetszett zsírszövetet ültetik át a megoperált mellbe, már harminc éve alkalmazzák az orvosok. Laboratóriumi tesztek során azonban kimutatták, hogy a zsírszövetek sokszorozódásra ösztönzik a rákos sejteket, így jogosan ébredt fel a kutatókban a gyanú, hogy esetleg ugyanez történik az emberi szervezetben is a műtétet követően. A vizsgálatokhoz – amelynek eredményeit az Annals of Oncology című internetes lapban tették közzé - 321 korábban mellrákkal kezelt, majd rekonstrukciós műtéten átesett nőt figyeltek meg, és adataikat összehasonlították 642 olyan mellrákkal kezelt nőével, akiknek viszont később nem volt helyreállító műtétük. A zsírfeltöltés után jó két évvel és az eredeti mellrákműtéthez képest csaknem öt évvel később, a két csoport tagjai között semmi jelentős különbséget nem észleltek. Dr. Jean Yves Petit, a Milánóban található Európai Onkológiai Intézet plasztikai sebészprofesszora így nyilatkozott: „Az eddigi eredmények alapján kijelenthetjük, hogy nem jár veszéllyel a zsírfeltöltéses helyreállító mellműtét, de a teljes bizonyossághoz további ellenőrző vizsgálatokra lesz még szükség. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Új emlőrák géneket fedeztek fel

A sebésztől is függ az emlőrák operációjának kimenetele

Csökkenti az emlőrák kiújulását a sugárkezelés

Az emlőrák korai felismeréséért

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma