Hírvilág

Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

2019. ÁPRILIS 12.

Első alkalommal készült globális felmérés a pollen és a klímaváltozás témakörében. A tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, nemzetközi szaktekintély a pollenkutatás témakörében, a második szerző pedig Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója, aki mintegy 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszer vizsgálatával. A cikket néhány hete publikálta a tekintélyes, egyébként orvosi témákkal foglalkozó Lancet Planetary Health.

A kutatás során 17 város adatait elemezték. Eredményeik arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.


– Alapvetően a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.

Kutatótársával, Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológussal 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították, és ehhez szigorúan tartották magukat: egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik adatsorral, a másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.


– Ezenkívül az is fontos volt, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék és fejezzék be, hanem a pollenszezon aktivitásához igazodjon a mérési időszak. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magába foglaló összes pollenfajtát – tette hozzá a szegedi egyetem professzora.


A kiinduláskor több mint 40 állomás szerepelt listájukon, de az előzetes kiválasztási kritériumoknak ezek közül mindössze 17 felelt meg.

– A munkánk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján. Továbbá a nemzetközi szakirodalomban ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait veti össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel, mint a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma, s a foknapok, és ezek összefüggéseit vizsgálja.


A Szegedi Tudományegyetem professzora hozzátette: a nemzetközi szakirodalomban ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma.


– Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy bolygónk klímájának melegedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után. Mindezeket tehát a kutatás során vizsgált adatok támasztják alá. A kumulatív pollenkoncentráció évi átlagos százalékos változása az Egyesült Államokban volt a legnagyobb: 12 százalékkal Fairbanks-ben és 11,5 százalékkal Minneapolisban. Mindkét esetben növekedést mutattak ki. Szintén ilyen magas növekedést regisztráltak Görögországban: Thessalonikiban 11,2 százalékot.


Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem Növénytani Tanszékének biológusa végzett munkatársaival, s az ezek alapján készült cikkeiket 1970-ben jelentették meg. Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben állították fel a szegedi egyetem bölcsészettudományi kar Egyetem utcai épületének tetején. (Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás. )

Forrás: SZTE

eLitMed.hu
2019.04.02

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Hírvilág

Mammográfiás szűrésre várják október 30-án a beutalóval rendelkező hölgyeket az SZTE Radiológiai Klinikán

A mellrák a hölgyek körében a leggyakrabban előforduló daganattípus, amely világszerte a nők 10-12 százalékát érinti, és évente mintegy 2200 életet követel Magyarországon! Ennek oka, hogy a többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget, miközben az időben felfedezett és diagnosztizált emlődaganat sokkal hatékonyabban gyógyítható! Mivel a betegség kezdeti stádiumában tünet- és panaszmentes, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok és a helyesen végzett, rendszeres önvizsgálat fontosságát! A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán a beutalóval rendelkező hölgyeket szűrővizsgálatra.

Hírvilág

Klímaváltozás és a Nyugat-Nílusi láz?

Az instabil klíma jelentős szerepet játszik a járványok terjedésének megváltozásában. Elképzelhető, hogy a klímaváltozás szerepet játszott a Nyugat-Nílusi láz prevalenciájának emelkedésében is. A láz a fertőződéstől számított 2. és 14. nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek...

Hírvilág

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

Hírvilág

A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.