Hírvilág

Patikakeringő

2012. JÚNIUS 25.

Az egész ágazatnak jót tenne, ha a kormány legalább három évre előre kiszámítható keretrendszert állítana fel a gyógyszerpiac szereplői számára – mondta Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézetének igazgatója az IME egészségügyi szaklap és Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság VI. országos konferenciáján, Budapesten.

A tudományos tanácskozáson az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerforgalmi adatbázisára támaszkodva készített elemzést mutatott be a PTE docense, amelyben azt vizsgálták, hogyan változott a patikák ellátási köre és átlagos forgalma 2006-2010 között, különösen fókuszálva a gyógyszergazdaságossági törvény 2007-től érzékelhető hatásaira.

A patikák száma a csökkenő tb-támogatás mellett növekedett, így forgalmuk kevesebb lett. Azonban megyei lebontásban vizsgálva az adatokat az is kiderült, a korábbi országos átlagtól sem felfelé, sem lefelé nem történt elmozdulás az egy gyógyszertárra jutó lakosságszámban mért különbségben. Tehát éppen ott nem javult a gyógyszerellátás, ahol arra szükség lett volna. Boncz Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy az ismételten megkurtított gyógyszerkassza mellett továbbra sem várható fellendülés a hozzáférés kiegyenlítésében, s várhatóan több patika is csődbe juthat.

Hazánkban 2006-ban egy közforgalmú gyógyszertárra 4900 lakos jutott, négy évvel később már csak 3800. A legnagyobb lakossági kört 2006-ban Vas, Pest és Nógrád megyékben látták el, s ez négy évvel később sem változott. A legkevesebb lakosra jutó gyógyszertárak tekintetében sem történt változás, ahogyan 2006-ban, úgy 2010-ben is Bács-Kiskun és Békés megye esetében sem.

Jelentős eltérés volt megfigyelhető mind a tb-támogatáson, mind pedig a fogyasztói áron számolt átlagos, éves patikai forgalomban a települések lakosságszáma szerint. Az országos átlagtól messze elmaradt a gyógyszertári forgalom ott, ahol 4999 főnél kevesebben laknak, ugyanakkor 5000 fő fölött már lényegesen meghaladja azt. Azokban a nagyvárosokban, ahol több mint 100 ezren laknak, hatszorosa volt a forgalom a kistelepülésekéhez képest 2006-ban. Ez utóbbiak helyzetén egyelőre nem sikerült javítani. Bár kevesebb patikát alapítottak a kistelepüléseken, így ezek a gyógyszertárak megőrizték vásárlókat, ám a gyógyszerpiacot érintő kormányzati intézkedések őket még érzékenyebben érintették, a kompenzációs árlista pedig ezek tényleges veszteségét sem tudta pótolni.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Gyógyszerpiaci mellékhatások

Alulfinanszírozás mellett nem lesz ágazati konszenzus