Hírvilág

Nem számít testi fogyatékosnak a szervátületett

2013. FEBRUÁR 28.



Arra kéri az ombudsmant a Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alaptörvénybe ütközik a fogyatékosságról szóló törvény, mivel diszkriminálja a szervátültetésen átesett (szervhiányos) embereket - közölte az MSZSZ csütörtökön.

A hatályos magyar jogszabályok szerint fogyatékosnak minősül az, aki jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben.

A szövetség szerint ebbe a "szűken körbehatárolt (jogi) értelmezésbe" egy szervátültetett vagy egy szervkárosodott ember nem tartozik bele, miközben testi hiányosságaik és fogyatékosságaik vannak. Szerintük ugyanis ez a törvény leszűkíti a fogyatékosság fogalmát az érzékszervi, mozgásszervi, illetve az értelmi képesség részleges vagy teljes hiányára, valamint a kommunikáció korlátozottságára. Így a transzplantáltaktól megvonják a támogatásokat, visszaküldik őket a munka világába, miközben munkát nem találnak, mert a munkáltatók többsége nem tartja teljes értékű munkaerőnek őket, sokan pedig közülük az állapotuk miatt nem is képesek dolgozni.

Miután nem számít megváltozott munkaképességűnek, fogyatékossági támogatást sem igényelhet egy szervátültetett (szervhiányos) ember - sorolták érveiket.

Az MSZSZ álláspontja szerint ez a szabályozás elavult, nem veszi figyelembe a valós fogyatékossági ismérveket, ezáltal alaptörvény-ellenes, és nincs összhangban a nemzetközi egyezményekkel sem.

Úgy vélik, a fogyatékossági törvényben a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tesz különbséget az egyes fogyatékkal élők között, amikor nem az egyén "teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalásának" lehetősége a besorolás feltétele, hanem kiragadja a fogyatékosság egyes jellemző eseteit, a többit pedig kizárja e körből.
"Ezzel egyúttal sérti az emberi méltósághoz való jogát az ilyen módon a fogyatékossági körből kirekesztett személyeknek" - olvasható közleményükben.

A MSZSZ azt is közölte, hogy Magyarország aláírta, majd ratifikálta az ENSZ 2007-ben megfogalmazott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvet, ugyanakkor mindezt a mai napig nem iktatta jogrendszerébe.



MTI 2013. február 28., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.