A Lelki Egészség Világnapja idei központi témája: Mentális betegségek az alapellátásban. A WHO adatai szerint a háziorvosokhoz forduló betegek közül minden negyediknél a betegség kritériumait kimerítő mentális zavar áll fenn, mégis a mentális zavaroknak csak elenyésző hányadát diagnosztizálják a háziorvosi praxisban. Az alapellátást terhelő pszichiátriai zavarok az esetek 75 %-ában szorongásos vagy depressziós állapotok. A szervezők éppen ezért kívánnak rámutatni arra, hogy a szorongással és depresszív tünetekkel küzdő betegek nagy része először a háziorvosi praxisban jelentkezik. A betegek leggyakrabban és legszívesebben a háziorvost keresik fel problémájukkal, sőt a betegek egy része nem is szívesen fordul pszichiáter szakorvoshoz. Mivel az érintettek gyakran egészen más panaszokkal fordulnak háziorvosukhoz, a betegségek megfelelő felismerése nagyon fontos. Kiemelten fontos tehát az alapellátásban a lelki egészség megőrzésének, illetve helyreállításának folyamatos elősegítése, a háziorvosok motivációjának és eszköztárának fejlesztése, valamint a háziorvosok továbbképzése a pszichoterápia és a krízisintervenció területén. A mentális betegség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása, amely egyaránt kiemelt szerepet kap a WHO és az EU népegészségügyi programjában is. A becslések szerint jelenleg kb. 50 millió ember - a népesség mintegy 11 %-a - küzd mentális zavarokkal. Ma már a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát több EU tagállamban, mivel 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban. Az EU-ban, minden 9. percben öngyilkossággal ér véget egy élet, azaz évente 58.000 uniós polgár (az esetek háromnegyed részét férfiak követik el) vet véget életének önszántából. A becslések szerint az öngyilkossági kísérletek száma ennek tízszerese. A mentális zavarok kb. fele serdülőkorban jelentkezik először. Mindemellett a fiatalok körében 10-20 százalékra tehető a lelki zavarban szenvedők aránya, ami még magasabb lehet a hátrányosabb helyzetű népességi csoportokban. Az EU népessége öregszik, az idős életkorral pedig nő a lelki egészséggel kapcsolatos kockázat (pl. a család és a barátok által nyújtott szociális támogatás elvesztése, és fizikai vagy neurodegeneratív betegségek kialakulása, Alzheimer-kór vagy a dementia más formái). Sajnos a rossz mentális egészség társadalmi kirekesztés és megbélyegzés forrása, és az idős emberek körében (is) magas az öngyilkosság aránya. A mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 %-ot is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesést jelentenek. Magyar Pszichiátriai Társaság és az általa alapított Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány egyrészt a WHO és az EU állásfoglalásai, valamint a Mentális Egészség Világszövetségének felhívása miatt tartja fontosnak össztársadalmi szinten ráirányítani a figyelmet a lelki betegségekre, másrészt pedig azért, mert e betegségek Magyarországon is súlyos egészségügyi, szociális és gazdasági problémát jelentenek, mint világszerte is. Forrás. sajtóközlemény