Hírvilág

„Kalóriaimádó” gén A hizlaló ételek iránti preferenciát kódolja

2011. AUGUSZTUS 15.

Az elhízásban is szerepet játszik az FTO gén, amely csak a zsíros és a cukros ételek iránti előszeretetet befolyásolja, de nem az elfogyasztott ételmennyiséget, sem a jóllakottságérzet normális bekövetkeztét.

A University of Dundee kutatói szerint a magasabb zsír- és cukortartalmú fogásokat kívánják azok, akik a zsírtömeg kialakulásáért és az elhízásért részben felelősnek tartott FTO gén egyik variánsát hordozzák, és ezért étkezésenként átlagosan 100 felesleges kalóriát fogyasztanak. A skót munkacsoport a New England Journal of Medicine e heti számában közölte a laikus médiában is méltán visszhangot kiváltó eredményeket.

Összesen száz, 4–10 éves gyermeknek kínálták fel az ételek igen széles választékát. Az FTO gén A allélját hordozó gyermekek inkább választották az édesebb és zsírosabb ételeket, mint a másik, a T allél szempontjából homozigóták.

A kutatók ugyanakkor nem találtak különbséget a két csoport között az emésztés gyorsaságában vagy a gyermekek fizikai aktivitásában. Arra sem találtak bizonyítékot, hogy az A allélt hordozóknak gondot okozott volna annak felismerése, hogy jóllaktak, és ideje abbahagyni az evést, vagyis mennyiségben nem ettek többet, és nem is töltöttek több időt az étkezéssel.

A vizsgálatot irányító Colin Palmer professzor szerint a kutatás azt bizonyítja, hogy ez a gén önmagában, jelentős mennyiségű táplálék bevitele nélkül nem okoz elhízást. Vagyis megfelelő diétával a génhordozók esetében is megelőzhető a túlsúlyosság és az elhízás.

„A gén arra késztetheti hordozóit, hogy több egészségtelen ételt fogyasszanak” – nyilatkozta Palmer professzor, aki szerint a kutatás ismét alátámasztotta azt a felvetést, hogy a túlsúlyosak és elhízottak arányának gyors növekedése szoros összefüggésben van az olcsó és kalóriadús ételek széles választékával. Ezek a termékek ugyanis túlzottan nagy csábítást jelentenek az ezt a gént hordozóknak.

Azt is kimutatták, hogy az FTO szempontjából heterozigóta személyek (a lakosság 49 százaléka) esetében 30 százalékkal magasabb az elhízás kockázata. Ugyanakkor az elhízás rizikója már 70 százalékos azok esetében, akik mindkét kromoszómájukon az A allélt hordozzák (a lakosság 14%-a). Palmer professzor ugyanakkor arra is rámutat, hogy az általuk azonosított gén csak az egyik a sok gén közül, amelyik szerepet játszik az elhízás kialakításában.

Forrás: NEJM 2008 Dec 11; 359:2558-2566.

Szemlézte: eLitMed, dr. Kern Dávid

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Klinikum

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

Klinikum

Az EMEA a sibutramin forgalmazásának visszavonását ajánlja

A fogyasztószerként használt sibutramin megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ezért az Európai Unióban kivonják a forgalomból.

Klinikum

Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben

Elhízott, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegekben nagyobb dózisra van szükség hosszú hatású analóg inzulinokból.

Vizsgálatban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.

Klinikum

A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.