A járványügyi intézkedések sikeressége első sorban azon múlik, milyen gyorsan tudnak reagálni az illetékes szervek a járvány fellépésére. Az eddigi gyakorlat szerint a közegészségügyi hatóságok a kötelezően bejelentendő fertőző betegségekről érkező jelentésekből értesülnek a helyzetről, legalábbis azokban az országokban, amelyekben az orvosok többsége betartja a jelentési kötelezettséget. Az influenzajárványt előre jelezni az internetes keresőprogramnak adott keresési kulcsszavak alapján – ezt a célt tűzte ki az Amerikai Egyesült Államok közegészségügyi hatósága (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) és a Google Inc., az ismert keresőprogram tulajdonosa által létrehozott munkacsoport. Egyre több beteg igyekszik ugyanis az interneten keresztül nemcsak általános egészségügyi információkat keresni, hanem kifejezetten a tünetei okát megtalálni. A kutatók a 2003 és 2008 között leggyakoribb 50 millió keresési kulcsszó gyakoriságát elemezték heti bontásban. Az ehhez használt adatbázis a keresést indító felhasználó személyes adatait nem tartalmazta, csak az internetkapcsolatának a földrajzi helyét. Ezeket vetették össze a CDC által gyűjtött, a 2003–2007 között influenzaszerű megbetegedésekkel orvoshoz forduló betegek arányát tartalmazó, ugyancsak heti adatokkal. Létrehoztak egy modellt, amely 45 keresési kulcsszó előfordulási gyakorisága alapján előre jelezte az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek arányát. A modell hitelesítéséhez a 2007–2008-as influenzajárvány adatait használták, és kimutatták, hogy országos szinten 0,97-os korrelációval (ez kitűnő megegyezést jelent) egyeztek az internetes keresések alapján számított értékek és az orvoshoz fordulási adatok, ráadásul a keresési adatokból számított eredmények 1-2 héttel megelőzték az orvoshoz fordulási adatokat, tehát a keresőprogram adataival ennyivel hamarabb lehetett azonosítani a járvány közeledtét. Adatvédelmi aktivisták siettek állást foglalni, miszerint „aggályos” az ilyen jellegű adatgyűjtés, ha nincsen minden kételyt kizárva, hogy személyes adatokat is tartalmazhat a járványügyi célokra létrehozott adatbázis. További probléma, hogy az internetes keresési adatok – részben éppen ezért – nem tartalmaznak az esetleges betegekről olyan demográfiai és az anamnézist illető információkat, amelyek hasznosak lennének a járványügyi helyzet pontosabb megítéléséhez. Mindazonáltal az új adatgyűjtési módszer tagadhatatlan előnye a gyorsasága. A kutatócsoport már fontolóra vette, hogy más fertőző betegségekkel kapcsolatban is kifejleszt hasonló előrejelző rendszereket. Szemlézte: eLitMed, dr. Kern Dávid Forrás: Nature 2008 Nov 19.