Tavaly jelent meg a Journal of Clinical Oncology-ban az idősebb (≥80 éves) nők mammográfiájával foglalkozó egyik retrospektív vizsgálat eredménye [1]. Jobbnak találták azoknak az idősebb nőknek az emlőrákkal kapcsolatos túlélését, akik rendszeresen vettek részt mammográfiás szűrésen, mint akik nem. Bár a szerzők elismerték a vizsgálat bizonyos korlátjait, arra a következtetésre jutottak, hogy „az egészségügyi dolgozóknak meg kell beszélniük a mammográfiás szűrés potenciális előnyeit az idősebb betegekkel, különösen azokkal, akik nem szenvednek jelentős társbetegségben”. A cikket az interneten 2008 áprilisában közölték, és erre az American Society of Clinical Oncology olyan sajtóközleményt adott ki, amelyben egyértelműen túlhangsúlyozták a vizsgálat eredményeit [2]. A címe így hangzott: „A mammográfia hasznos a 80 éves és idősebb nők számára, de keveseket szűrnek”. Ezt az üzenetet aztán „felkapta” a média, és gyorsan elterjedt a (szakmai) köztudatban. Ezzel szemben a New York Times kiegyensúlyozott közleményt jelentetett meg, teret adva a vita mindkét oldalának [3]. A Journal of Clinical Oncology most két, a szerkesztőségnek írt levelet közölt, amelyek szerzői erősen bírálták a 2008-as tanulmányt [4, 5]. A szerzők két fő pontra tértek ki. Először, a vizsgálók nem ismerték el a szűréssel foglalkozó megfigyeléses és a retrospektív vizsgálatokkal elkerülhetetlenül együtt járó, jól ismert torzításokat (a kimutatásig eltelt idő, a vizsgálat időtartama és a túldiagnosztizálás). Ezeknek a torzításoknak a lényege az, hogy a daganatok szűréssel történő korábbi diagnosztizálása nem vezet szükségképpen a halálozás csökkenéséhez. A levelekben elhangzott másik érv, hogy – érdekes módon – a rendszeresen szűrésen részt vevő nők csoportjában az emlőrákspecifikus túlélés mellett a nem emlőrákkal kapcsolatos túlélés is kedvezőbb volt. Az eredmény határozottan azt mutatja, hogy a rendszeresen mammográfiára járó idős nők általában egészségesebbek voltak, vagy más módon kedvezőbb helyzetben voltak, mint a nem szűrt nők. Az egyik levelet hat országból 14 kutató írta alá. Arra a következtetésre jutottak, hogy a „Journal of Clinical Oncology hibát követett el a cikk megjelentetésével. A közlemény nem szolgálja a nők érdekeit”. Különösen időszerű ennek a vitának a közzététele. A U.S. Preventive Services Task Force 2008-ban a vastagbél és a prostata szűrési irányelveinek a frissítésekor felső korhatárt szabott meg (Ann Intern Med 2008; 149:627; Ann Intern Med 2008; 149:192), az emlőrák szűrésére vonatkozó irányelveik azonban nem tartalmaznak felső korhatárt. Az évtizedekkel korábban a mammográfiás szűréssel kapcsolatban végzett véletlen besorolásos vizsgálatokban nem vettek részt idősebb nők. Hivatalos irányelv hiányában hogyan kezeljék az orvosok ezt a kérdést? Néhány nő életének 80-as és 90-es éveiben magától is gondol arra, hogy a szűrésnek nem kell örökké tartania, és rákérdez: „Feltétlenül járnom kell mammográfiára?” A Journal Watch irodalomszemléző folyóirat egyik szerkesztőjének véleménye szerint, ha egy idős nő inkább abba szeretné hagyni a szűrést, támogatni kell a döntését. Azt írja, hogy „ha a nő nem kezd erről magától beszélgetést, akkor rámutatok, hogy nincs bizonyíték a szűrés ártalma és haszna mellett sem, és megkérdezem, mit gondol erről. A beszélgetés után becsléseim szerint a nők fele az abbahagyást választja, és a fele akarja folytatni a szűrést.” Ha egy idősebb nő olyan betegségekben szenved, amelyek lerövidítik a várható élettartamát, a szemlézés szerzője határozottan ellenzi a mammográfiát. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: 1 J Clin Oncol 2008 May 20; 26:2482. 2 ASCO American Society of Clinical Oncology; Apr 21, 2008. 3 Screening for cancer in elderly fuels fight. New York Times. Jul 8, 2008. 4 J Clin Oncol 2009 Feb 1; 27:639. 5 J Clin Oncol 2009 Feb 1; 27:640