Egy lépéssel közelebb az agykéreg titkának felismeréséhez
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Sikerült azonosítaniuk az emberi agy egyedülálló fejlődéséért felelős gént – jelentették be kutatók.
A szakértők szerint a laminin gamma3 gén áll az agykéreg meghatározó jellegzetessége, az emlékezést és az összetett gondolkodást segítő fodrok és redők kialakulása mögött. Felfedezésüket az után tették, hogy megvizsgálták egy török beteg agyát, amelyben nincsenek a jellegzetes tekervények.
A Yale Egyetem kutatói bejelentették, hogy a mutációt a LAGMC3 gén apró variációja okozta. Murat Gunel, a Yale professzora elmondta, hogy a gén alapvető szerepének azonosítása az emberi agy fejlődésében egy lépéssel közelebb visz bennünket a teremtés koronaékszere, az agykéreg titkának megfejtéséhez.
Az agy fodrai és redői csak nagyobb aggyal rendelkező emlősökben, a delfinekben és az emberszabású majmokban figyelhetők meg, de az emberekben a legkifejezettebb. Ezek a tekervények megnövelik az agykéreg felületét, és összetettebb gondolkodást tesznek lehetővé a nélkül, hogy több helyet foglalnának el a koponyában. Eddig azonban nem sikerült magyarázatot találni arra, hogyan alakulnak ki.
A kutatásból kiderült, hogy a LAMC3 gén kulcsfontosságú szerepet játszhat a folyamatban. A gén elemzése azt mutatja, hogy az embrionális szakaszban fejeződik ki, ami létfontosságú a dendritek kialakulása szempontjából, melyek a szinapszisokat, vagyis kapcsolatokat alkotják az agysejtek között.
A felfedezésnek köszönhetően svájci kutatók számítógépes modellt készítettek az emberi agyról. A Human Brain Project 300 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap a másolat kifejlesztésére, amely hozzásegíthet a Parkinson-kór és számos más betegség gyógyításához. A programban már sikerült létrehozni egy mesterséges neokortikális oszlopot. Ezen oszlopok közül sokat arra használunk, hogy megbirkózzunk olyan bonyolult kognitív feladatokkal, mint a szülői lét vagy a társas kapcsolatok.
Forrás: Medipress
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás