Hírvilág

A serdülőkori viselkedési problémák későbbi alakulása

2011. AUGUSZTUS 15.

A klinikai gyakorlat jelentős részét teszi ki a serdülőkori viselkedési zavarok diagnosztizálása, ezért érdekes lehet a gyermekek és serdülők mentális egészségével foglalkozó orvosoknak ez a vizsgálat, amelyet a Nagy-Britanniában, 1946-ban született személyekből álló csoportból válogatott, 13–53 éves vizsgálati alanyok körében végeztek.

A longitudinális vizsgálat céljaként a serdülők tanára által jelzett viselkedési zavar hosszú távú kimenetelének a leírását tűzték ki lakosságszintű mintában. A csoport tanárai számoltak be a serdülők viselkedéséről 13 és 15 éves korukban.

Az értékelés fő szempontjait a 36–53 éves korban felmért mentális problémák, az alkoholabúzus, a társas kapcsolatokban mutatkozó nehézségek, a legmagasabb iskolai végzettség, az elért társadalmi osztály, a munkanélküliség és a pénzügyi nehézségek jelentették. A résztvevők esetében felmérték a problémás viselkedést, beleértve az engedetlenséget, a hazugságot, a pontosság hiányát, a nyugtalanságot, a csavargást és a fegyelmezésre adott kedvezőtlen választ.

A tételekből összesített pontszámot származtattak, és ennek alapján a résztvevőket három csoportba sorolták: a problémás viselkedés súlyos, enyhe vagy nincs.

A 3652 fős mintából 348 esetben (9,5%) találtak súlyosan problémás viselkedést, 1051 esetben (28,8%) enyhén problémás viselkedést, és 2253 esetben (61,7%) nem észleltek ilyet. A serdülő korukban problémás viselkedésűek esetében a következő 40 év folyamán nagyobb volt a kedvezőtlen kimenetel kockázata számos szempontból, többek között a felnőtt korban rosszabb mentális egészségi állapot, a kevésbé sikeres családi élet és a rosszabb szociális és gazdasági helyzet szempontjából.

Nem találtak következetes különbséget a két nem kimenetele között. A serdülőkori problémák szoros összefüggésben álltak a felnőttkori depresszióval és szorongással, az iskola korai elhagyásával és a későbbi gazdasági nehézségekkel.

A vizsgálatban a problémás viselkedésű serdülőket fenyegető felnőttkori nehézségek már eddig is hosszú listáját kiegészítették a kapcsolati nehézségekkel és a munkavállalás problémáival. A vizsgálat során azonban nem gyűjtöttek adatokat a viselkedésről más életkorokban, és nem kértek adatokat a vizsgálati alany viselkedéséről a szülőktől és maguktól az érintettektől.

A gyűjtött információk alapján nem lehet klinikai diagnózist felállítani. A 40 éves követés során a vizsgálati alanyok jelentős része lemorzsolódott, pedig közülük néhányan súlyos nehézségekkel küzdhettek, ezért a vizsgálat eredményei torzulhattak.

Az adatbázis előnyei közé tartozik a követés hossza, a minta lakosságszintű jellege és a résztvevők viszonylag nagy száma.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: BMJ 2009; 338:a2981.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.