Gondolat

Paradox klímaügy

2015. JÚNIUS 22.

Manapság sokan beszélnek arról, hogy milyen fontos kérdés a klímaváltozás. Az e miatt növekvő kockázatok csökkentéséről és a változásokhoz való alkalmazkodásról tudományos kutatók, szakértők és civil szervezetek képviselői mellett évtizedek óta magas rangú politikusok, egyházi vezetők, ENSZ tisztségviselők is rendszeresen nyilatkoznak. Antal Z. László elmondta: „amikor 2004-2005-ben Angliában töltöttem egy évet, Tony Blair akkori miniszterelnök nagyszabású beszédeket mondott a klímaváltozásról. A G8-ak tanácskozására és az EU elnökségre készülve összehívott egy nemzetközi konferenciát az angol álláspont kialakítása céljából. Mégsem sikerült se neki, se más a megoldást kereső tekintélyes politikusnak érdemi változásokat elérnie,” A könyv szerzője szerint a klímaváltozás szociológiai szempontból különösen izgalmas kérdés, mert számos más, a társadalmak működését veszélyeztető, a természetben tapasztalható változás közül (többek között az energiaforrások és a ritkaföldfémek kimerülése, az édesvízkészletek szűkössége, a biodiverzitás csökkenése, a megművelhető talaj mennyiségének és minőségének csökkenése) ez váltott ki a legkomolyabb társadalmi és politikai érdeklődést.

Mindezek ellenére a népesség és a fogyasztás növekedése miatt a szén-dioxid és más üvegházgázok emberi eredetű kibocsátása globális szinten továbbra is emelkedik. Ez azért is egy veszélyes tendencia, mert az erre vonatkozó becslések alapján a szén-dioxid kibocsátása ma már közel kétszerese annak a mennyiségnek, amit a természet el tud nyelni. (Ezt szemlélteti a mellékelt ábra.) Antal Z. László szerint „mivel egy társadalom csak akkor maradhat fent, ha képes arra, hogy elkerülje a létét és a jövőjét fenyegető veszélyeket, fontos szociológiai kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudják elkerülni azokat a veszélyeket, amelynek kockázatait nagyon is jól ismerik.” A szerző ezért adta könyvének a „Klímaparadoxonok” címet, és a paradoxon okait, lehetséges megoldásait keresi a műben.

Antal Z. László több éves kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy nem csak mi, állampolgárok vagyunk foglyai a „fogyasztói társadalomnak”, hanem a társadalmak vezetői is. A fogyasztói társadalmak nekik sem adnak lehetőséget az ökológiai krízisek megoldására, hiszen a megoldás – a természeti törvények betartása – a fogyasztás csökkentéséhez vezet, ami a legfontosabb céljukat – a fogyasztás minden korlát nélküli, így a természet korlátai nélküli növekedését – kérdőjelezi meg. Pedig egyetlen társadalom sem létezhet úgy hosszú ideig, hogy folyamatosan megsérti a természeti törvényeket.

A modern társadalmak további jellegzetessége, hogy a tudományos gondolkodás domináns és egyoldalú szerephez jutott. A könyv konklúziója, hogy akkor találunk megoldást a klímaparadoxonra, és akkor tudjuk kialakítani a természet és a társadalom közötti összhangot, ha a holisztikus megközelítésben keressük a megoldást. „Ez alatt azt értem, hogy érdemi változások akkor érhetők el, ha ebben a tudományos megközelítések mellett a művészetek és a vallások is meghatározó szerepet töltenek be, hiszen ezek nélkül az ökotudatos társadalmi értékek és normák nem alakulhatnak ki és erősödhetnek meg. A könyvben ezért szerepel minden egyes fejezet előtt egy vers. Ez megmutatja, hogy a költők is segítenek nekünk abban, hogy a társadalom és a természet közötti különleges kapcsolatot minél jobban megéljük és megértsük. S ezért szerepel a könyv záró fejeztében a homo oecologicus, a holisztikus szemlélet alapján élő ember bemutatása ” – jelentette ki a kutató.

A szerző a klímabarát településeken, illetve a klímabarát közösségekkel közösen végzett kutatási eredményeiről is beszámol a könyvben. Antal Z. László a holisztikus szemléletmód megerősödésére és az ezen az alapon működő ökotudatos közösségek kialakulására helyi szinten lát lehetőséget. Európában és más földrészeken már számos ilyen közösség létezik, amelyek egy része ismeri és segíti is egymást. A holisztikus szemléletmód társadalmi támogatottságának további erősödése és az ilyen közösségek számának növekedése a Föld minden országában vezethet a természet és a társadalom közötti összhang helyreállításhoz és a klímaparadoxon feloldásához.

Antal Z. László (2015): Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között? L’Harmattan Kiadó, Budapest. 200 o., 2100 Ft.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Hírvilág

Klímaváltozás és a Nyugat-Nílusi láz?

Az instabil klíma jelentős szerepet játszik a járványok terjedésének megváltozásában. Elképzelhető, hogy a klímaváltozás szerepet játszott a Nyugat-Nílusi láz prevalenciájának emelkedésében is. A láz a fertőződéstől számított 2. és 14. nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek...

Gondolat

A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Hírvilág

Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016

Az idei Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az emberi és társadalmi értékek válsága áll. Világunk stabilitása felbomlott, s ennek oka és megszenvedője az ember is, aki társadalmakban él, s annak értékrendjeit automatikusan átvette.

Hírvilág

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.