Gondolat

Cranach és Luther barátsága

2012. NOVEMBER 07.

Az észak-európai reneszánsz legnagyobbjai között számon tartott idősebb Lucas Cranach Gyermekeket áldó Krisztus című, kevéssé ismert festménye keddtől a krakkói királyi várban tekinthető meg.

A múzeum honlapján olvasható információk szerint a XVI. századi, vékony hársfadeszkákra festett kép egy korábbi, az 1970-es években végrehajtott konzerválás után komolyan megsérült: a deszka alap majdnem hordóvá görbült.

A közel nyolc évig tartó, rendkívül komplikált és munkaigényes renoválás megkezdése előtt a festmény állapotát egyebek között ultrahanggal, röntgensugarakkal és háromdimenziós lézerrel vizsgálták. A restaurációs munkálatokban több lengyel és külföldi tudományos intézmény szakértői működtek együtt a krakkói restaurátorokkal. Munkájukat egy 2013 februárjáig megtekinthető kiállítás dokumentálja, de a részletek a www.wawel.krakow.pl honlapon is elérhetők. Ezen kívül a művészettörténészek által eddig alig tanulmányozott festmény angol és lengyel nyelvű monográfiája is megjelent.

A Krisztust gyermekek, édesanyák és apostolok körében bemutató alkotást a Luther Márton reformátorral barátkozó idősebb Lucas Cranach (1472--1553) német festő 1537 körül festette. Szakértők szerint a kép témája éppen erre a barátságra utal, hiszen a gyermekeket áldó Krisztus témája nagyon népszerű volt a reformáció ikonográfiájában.

A festmény 1928-ban került a krakkói királyi vár gyűjteményébe, de a második világháború idején a náci megszállók Németországba hurcolták. Lengyelországba 1947-ben került vissza, és csak 21 évvel később jutott vissza a krakkói múzeumba.

MTI 2012. november 7., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Gondolat

A női hiúság sosem bocsát meg

George Sand francia író (1804. július 1. — 1876. június 8.)

Gondolat

Egészség és protestantizmus

Bár a keresztények Krisztust már igen korán világgyógyító orvosként, Christus medicusként is tisztelték, a megváltást pedig az emberiség gyógyulásaként értelmezték, a testi egészséget a korai egyházatyák alapjában nem tartották értéknek.

Gondolat

A modern védőoltások atyja

John Franklin Enders Nobel-díjas amerikai bakteriológus, 30 éve, 1985. szeptember 8-án halt meg.