Vajon tudja-e a Tisztelt Olvasó, hogy hol állították ki a következő, meglehetősen híres tárgyakat? Jézus első, hiteles képmása, az egyik legjelentősebb keresztény relikvia, az edesszai Mandylion, amely a legenda szerint Krisztus arcának nyomatát tartalmazza. Elefántcsontból faragott alkotások, melyeket az ókori asszír birodalom fővárosában talált Agatha Christie férje, Max Mallowan expedíciójuk során. A világ legrégibb üvege Egyiptomból, Quetzalcoatl azték isten türkiz maszkja, mumifikálódott macska, a hegyikristály koponyák egyike, a Codex Alexandrinus (Alexandriai Kódex), a Húsvét-szigeteki moai szobrok...Talán nem kézenfekvő a találat. De ha azt mondom, a Rosette-i kő, mely alapján megfejtették az óegyiptomi hieroglifákat, vagy a Parthenon szobordíszei, már biztosan beugrik a megfejtés: a British Múzeum. Sir Hans Sloane (1660–1753) a polihisztor brit orvos és természettudós nevéhez köthető a e neves intézmény kezdetének története, mindössze húszezer fontot kért örökösei számára azért a gyűjteményért, mely növénytárból és könyvtárból, továbbá mintegy 80 ezer tárgyból állt. Ez lett ilyenformán Európa legrégebbi nemzeti közgyűjteménye, mely a továbbiakban szépen gyarapodott, a 18-19 század megannyi utazója hagyományozta, bízta kalandozásainak leszüretelt gyümölcsét a British Múzeum gondjaira. A pénzügyi alapot mindehhez a nemzeti lottó szolgáltatta, s a gyűjteményt a Montague-házban, ebben az 1850 körül épült klasszicista épületben helyezték el, mely addig főúri palotaként szolgált. Első ízben 1759. január 16-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, s azóta is ingyenesen fogadja látogatóit. 2013. január 16. NZS