Gondolat

A polihisztor öröksége

2013. JANUÁR 16.

Vajon tudja-e a Tisztelt Olvasó, hogy hol állították ki a következő, meglehetősen híres tárgyakat? Jézus első, hiteles képmása, az egyik legjelentősebb keresztény relikvia, az edesszai Mandylion, amely a legenda szerint Krisztus arcának nyomatát tartalmazza.
Elefántcsontból faragott alkotások, melyeket az ókori asszír birodalom fővárosában talált Agatha Christie férje, Max Mallowan expedíciójuk során. A világ legrégibb üvege Egyiptomból, Quetzalcoatl azték isten türkiz maszkja, mumifikálódott macska, a hegyikristály koponyák egyike, a Codex Alexandrinus (Alexandriai Kódex), a Húsvét-szigeteki moai szobrok...Talán nem kézenfekvő a találat. De ha azt mondom, a Rosette-i kő, mely alapján megfejtették az óegyiptomi hieroglifákat, vagy a Parthenon szobordíszei, már biztosan beugrik a megfejtés: a British Múzeum.

Sir Hans Sloane (1660–1753) a polihisztor brit orvos és természettudós nevéhez köthető a e neves intézmény kezdetének története, mindössze húszezer fontot kért örökösei számára azért a gyűjteményért, mely növénytárból és könyvtárból, továbbá mintegy 80 ezer tárgyból állt. Ez lett ilyenformán Európa legrégebbi nemzeti közgyűjteménye, mely a továbbiakban szépen gyarapodott, a 18-19 század megannyi utazója hagyományozta, bízta kalandozásainak leszüretelt gyümölcsét a British Múzeum gondjaira.

A pénzügyi alapot mindehhez a nemzeti lottó szolgáltatta, s a gyűjteményt a Montague-házban, ebben az 1850 körül épült klasszicista épületben helyezték el, mely addig főúri palotaként szolgált.

Első ízben 1759. január 16-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, s azóta is ingyenesen fogadja látogatóit.


2013. január 16.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A kalcium hatástalan allergiában

Számos evidencia alapú vizsgálat készült, és mind azt bizonyítja: a kalcium hatástalan allergiában. Ha a masztociták hisztaminkibocsátásának gátlása érdekében akarnánk kalciumot használni, ahhoz a napi ajánlott dózis sokszorosát kellene a szervezetbe juttatni, és nephrolithiasis kialakulását kockáztatnánk.

Gondolat

Az orvostovábbképzésről

Z.SZABÓ László

Az orvos továbbképzésről, első rész

Gondolat

A halál művésze

GYIMESI Ágnes Andrea

Árvai György, a Természetes Vészek Kollektíva alapítója, előadásaival bejárta a világot, dolgozott nagy- és független színházakban. Idén júniusban, a Prágában megrendezett 11. Nemzetközi Szcenográfiai Quadriennálén a magyar szekció tagja volt, és a legjobb kurátori koncepció aranyérmét nyerte el.

Gondolat

Irodalmi preparátum

Ritka az olyan irodalmi szöveg, amely ennyire a testi létezés valóságából indulna ki. Mély kultúrtörténeti érdeklődéssel és beleélőkészséggel fordul az egyes testi állapotok felé. A test milyenségéből, biológiai és kulturális meghatározottságából adódó élmények adják az elbeszélés anyagát – szó szerint anyagát.

Hírvilág

Hát nem egy Leonardo!

A Római Birodalomban tiltották az emberek boncolását. A XIII. végén és a XIV. század elején már megengedték a kivégzettek testének alapos vizsgálatát.