Fenntarthatóság

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

2015. ÁPRILIS 08.

Big Pharma

A nagy gyógyszergyárak (Big Pharma) működését és az akadémiai szférával való kapcsolatukat számos orvostudományi szakfolyóiratban megjelent közlemény kritizálta az elmúlt évtizedben. A New England Journal of Medicine (NEJM) volt főszerkesztője, Marcia Angell 2004-ben publikálta a The Truth About the Drug Companies: How They Deceive Us and What to Do About It (1) című kötetét, amelyben amellett érvel, hogy az US-ban a közpénzből finanszírozott alap-, és gyógyszerkutatások valódi értékük alatt kerülnek át gyógyszercégek tudásvagyonába. Emellett Angell szerint a klinikai vizsgálatok során a gyógyszergyárak elfogadhatatlan nyomást gyakorolnak orvosokra és kutatókra és így torzítják az elsődleges eredményeket. Tekintettel, hogy a NEJM a legmagasabb impakt faktorral rendelkező orvostudományi folyóirat a kritikai kötetnek jelentős visszhangja volt az US-ben.


Egy másik magas impakt faktorral rendelkező orvostudományi folyóirat, a British Medical Journal (BMJ) jelenlegi főszerkesztője Fiona Godlee jelenleg is kritikus és progresszív álláspontos képvisel a témában. Számos közleményében erős bírálatot fogalmazott meg a ghostwriting-gal, misreporting-gal, a véleményformáló orvosok felhasználásával, összességében „a tudomány köntösében” (guise of science) történő félrevezetéssel (2). Godlee meglátása szerint a gyógyszergyárak mellett az akadémiai szféra és a kormányzatok is felelősek a kialakult helyzetért.

Godlee a klinikai vizsgálatok, illetve az orvostudományi folyóiratok publikációs folyamatának átláthatóbbá tételét proponálja (3). Az elmúlt években az FDA által nyilvánosságra hozott jelentős gyógyszeripari visszaélések és a bioetikai diskurzus valamint egyéb intézmenyek is problematizálták a gyógyszeripari gyakorlatot és reformjavaslatokat fogalmaztak meg.


Big Ag vagy Big Food

A Big Ag kevesebb figyelmet kap az orvosi szaklapokban és a tudományos közéletben is. Pedig ökológiai aktivisták régóta érvelnek amellett, hogy számos gyakorlata kiemelten egészségkárosító lehet (növényvédőszerek, szúnyogirtás, talajhasználat stb.). Az újabb – gasztroenterológiai, immunológiai és epidemiológiai – kutatási eredmények és hipotézisek számos civilizációs betegséggel állítják összefüggésbe az intenzív ipari mezőgazdaság módszereit. A környezeti toxikológiával foglalkozó szakemberek a különböző kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt hatását elemzik. Ismert, hogy ezek egy része a közvetlen vagy közvetetett módon az emberi egészségre is veszélyes és ezért folyamatosan és szoros monitorozásuk szükséges.

2012-ben a PLOS Medicine egy sorozatot (PLoS Medicine Series on Big Food) szentelt a témának (4). A szénsavas üdítőitalok, alacsony tápértékű élelmiszerek káros hatásai ismertek. Civilizációs betegségek, elhízás, nemzőképtelenség és metabolikus szindróma előfordulásának növekedései, valamint a bélpermeabilitás problémaköre kapcsán is felmerült, hogy az intenzív, ipari mezőgazdasági növénytermesztés szerepet játszhat ezen patológiákban.

Nemrég a Lancet Oncology egyik közleménye a glüfozát nevű – széles körben használt – gyomirtót a lehetséges karciogén anyagok közé sorolta (5). (Meglepő, hogy a hazai média mennyire érdektelenül fogadta a hírt.) Néhány éve egy európai vizsgálatban meglepően magas koncentrátumban sikerült kimutatni a glüfozátot európai lakosok vizeletéből (6). Ha bebizonyosodik, hogy a glüfozát rákkeltő, akkor az érintett Big Food cégek és kormányzati szervek az EU elővigyázatossági elvét nem vették figyelembe. Számos kétely merült fel egyes génmódosított növényeket tartalmazó termékek hosszú távú egészségügyi kockázataival, illetve a magas lectin tartalmú élelmiszerekkel is.

A táplálkozás problémaköre említhetetlen az éhezés és a pazarlás paradoxonja nélkül: a világon körül belül minden nyolcadik ember éhezik, míg Nyugaton az ehető élelmiszer fele kidobásra kerül (7). (A GMO termények az éhezés megszüntetésének ígéretét nem váltották be.) Az ismert már, hogy az egészségtelen táplálkozás főként nem a jómódú réteg szokása, leginkább az alacsony-bevételű országok és családok problémája (8). Az egészségtelen ételek rendkívül profitábilisak (alacsony előállítási költség és a magas eltarthatóság miatt), agresszív marketing jellemzi őket, főleg az egészségükre kevésbé tudatos, könnyen befolyásolható, védtelen rétegeket célozzák a kampányok.

Big Ag piacát befolyásolják a dietetikai állásfoglalások és trendek. Habár számos hivatalos étrendi tanács létezik, számos bizonyíték látszik alátámasztani a mediterrán diéta előnyeit: sok zöldség, kevés „vörös hús” (helyette szárnyasok és halak) fogyasztása, a kalóriabevitel >30%-át kell kitennie olajnak (naponta 30–50 g olívaolaj), és legfeljebb 50%-a származhat összetett szénhidrátokból (gabonafélék, burgonya) (9). A mediterrán diéta szisztematikus elterjesztése jelentős változást igényelne a jelenlegi növénytermesztési szokásainkon. Feltehetően a környezeti adottságokból és logisztikai okokból adódóan a világ teljes népességére nem is terjeszthető ki, adaptációkra lenne szükség.

Ennek kapcsán megemlíthető, hogy A Magyar Diabetes Társaság 2014-es szakmai irányelve diabeteses betegeknek az Orvosi táplálkozásterápia fejezetben következőképpen fogalmaz: „Előnyben részesítendők a magas rosttartalmú zöldségek, teljes őrlésű gabonafélék, a magas korpatartalmú kenyerek és pékáruk, gyümölcsök, a sovány tej és tejtermékek.” (10).

Jelenleg marginális, de logikus, filogenetikai alapú felvetés a lombdiéta, mely szerint az ember számára a hozzá genetikailag legközelebb álló csimpánz és bonobó rendkívül változatos (akár napi 40, évi 400 növényfaj) étrendje ajánlható /80% érett gyümölcs, 15% fiatal levél és 5% rovar, tojás stb./ (11). Ha szisztematikus vizsgálatok során beigazolódnak a lombdiéta előnyei, akkor jelenleg a gabonafélék, tej és hús előállítására berendezkedett mezőgazdaságunk, sőt a teljes étkezési kultúránk alapvető reformjára lenne szükség.

De az étrendi és a növényvédő szerek aktuális toxiológiai kérdéseitől függetlenül is súlyos probléma, hogy a növénytermesztés hatalmas monokultúrákban történik, amely a talajra és a biodiverzitásra is rendkívül káros hatással van (7). Európában a termőtalaj ijesztő mértékben pusztul (7). Számos kétely van egyes GMO-s növényekkel kapcsolatban is, a Nature folyóirat már 2009-ben felvetette, hogy az ipar szisztematikus hadjáratot folytat az agrár-GMO szakmai kritikusai ellen (12). (Itt fontos különválasztani a gyógyászatban használt génmódosítással kapcsolatos technológiákat és az agrárium területén használtakat. Míg az előbbiek erősen kontrolláltak és bizonyosan hasznosak, az utóbbiak alig kontrolláltak és számos szakmai kétely merül fel velük kapcsolatban.)

Az ENSZ egyik konferenciáján (United Nations Conference on Trade and Development) kiadott The Trade and Environment Review 2013 Wake up Before it is Too Late: Make Agriculture Truly Sustainable Now for Food Security kötet határozottan állást foglal amellett, hogy hosszútávon egyedül a mozaikszerű, kisméretű, ökologikus gazdaságok képesek az élelmiszerellátás biztonságát garantálni.

Viszont már korán látszottak nyomai annak, hogy az „organic”, „biologischer”, „bio” üzlet kapcsán kibontakozó gyakorlatok sem mentesek hibáktól. Habár maga az áramlat pozitív, hiszen növeli a környezettudatosságot, árnyoldalai közé tartozik, hogy egyes megoldások túlzottan redukcionista gyakorlatot proponálhatnak. Számos kétely merült fel a profitorientált bio-minősítő cégekkel (13) kapcsolatban. A nem-lokális biotermékek pedig erős környezeti terhelést jelenthetnek. Félő, hogy a biotermkékek egyfajta „social currency”-vé válhatnak, az elit védjegyévé. Privilegizálásuk talán éppen akadályozza az egészséges termékek széles körű elterjedését. De ezen problémakör kapcsán megemlíthető az orthorexia nervosa elnevezésű sajátos evészavar, mely során a betegeknél az egészségesnek vélt ételekkel kapcsolatban kényszeres viselkedésformák figyelhetőek meg (14).

Külön terület az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos veszélyek, de az nem sorolható közvetlenül a környezeti toxikológia területére, az inkább élelmiszerbiztonsági, humán-egészségügyi, táplálkozási kérdés. Számos aktivista szerint itt is túlságosan megengedő a kontroll, egyes káros hatások csak 20-30 év után mutatkoznak.

A Big Food-dal kapcsolatos kételyek tehát számosak és összetettek. A téma érzkényítésére nagy szükség lenne. Az élelmiszer-termelés jelenlegi gyakorlatai, az élelmiszeripar akadémiai és kormányzati szférával való kapcsolata felülvizsgálata kirtikus terület. Mindez egészségügyi, orvosszakmai kérdés is. Informált és széles körű vitákra, jól kontrollált kutatásokra, társszakmák összefogására és átlátható folyamatokra lenne szükség. Megemlíthető, hogy hazánkban a Magyar Ökotoxikológiai Társaság magas színvonalon foglalkozik a területtel, de szerencsés lenne, ha a természettudomány képviselői mellett az orvostudomány és a társadalomtudomány részéről is bekapcsolódnánk szakemberek. A probélma tekinthető a Fenntartható fejlődés részterületének, de attól függetlenül is megfogalmazható, akárhogy is: a jövőnk és az egészségünk egy kiemelt területéről van szó, ami fokozottoabb tudományos kontrollt igényelne.

Brys Zoltán

Irodalomjegyzék

1) Marcia Angell (2004): The Truth About the Drug Companies: How They Deceive Us and What to Do About It, New York, Random House, 2004. ISBN: 0-375-50846-5

2) Fiona Godlee (2009): Doctors, patients, and the drug industry BMJ 2009; 338 doi: http://dx.doi.org/10.1136/bmj.b463 (Published 05 February 2009) Cite this as: BMJ 2009;338:b463

3) Fiona Godlee (2013): All trials must be registered and the results published BMJ 2013; 346 doi: http://dx.doi.org/10.1136/bmj.f105 (Published 09 January 2013) Cite this as: BMJ 2013;346:f105

4) The PLoS Medicine Editors: (2012) PLoS Medicine Series on Big Food: The Food Industry Is Ripe for Scrutiny. PLoS Med 9(6): e1001246. doi:10.1371/journal.pmed.1001246

5) Kathryn Z Guyton et al. (2015) : Carcinogenicity of tetrachlorvinphos, parathion, malathion, diazinon, and glyphosate, Lancet Oncology 2015 ; http://dx.doi.org/10.1016/S1470-2045(15)70134-8

6) Medizinishes Labor Bremen (2013): Determination of Glyphosate residues in human
urine samples from 18 European countries (June 12, 2013) http://www.foeeurope.org/sites/default/files/glyphosate_studyresults_june12.pdf

7) Iván Gyulai (2012): A fenntartható fejlődés. (Munkatársak: Nagy Dezső, Vigh Andrea, Kiss József) 2012. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 105 old. (recenzió)

8) Stuckler D, McKee M, Ebrahim S, Basu S (2012) Manufacturing Epidemics: The Role of Global Producers in Increased Consumption of Unhealthy Commodities Including Processed Foods, Alcohol, and Tobacco. PLoS Med 9(6): e1001235. doi:10.1371/journal.pmed.1001235

9) Esposito K, Maiorino MI, Ciotola M, Di Palo C, Scognamiglio P, Gicchino M, et al. Effects of a Mediterranean-Style Diet on the Need for Antihyperglycemic Drug Therapy in Patients With Newly Diagnosed Type 2 Diabetes (2009): A Randomized Trial. Ann Intern Med. 2009;151:306-314. doi:10.7326/0003-4819-151-5-200909010-00004

10) MDT (2014): A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2014. Diabetologia Hungarica 2014/1. supplementuma

11) Ede Frecska: Étrend vagy élettrend LAM (Lege Artis Medicinae) 2015;25(01-02)

12) Emily Waltz: GM crops: Battlefield, Nature 461, 27-32 (2009)

(13) Allen, Patricia, and Martin Kovach. "The capitalist composition of organic: The potential of markets in fulfilling the promise of organic agriculture." Agriculture and human values 17.3 (2000): 221-232.

(14) Ferenc Túry et al. (2010): Az evés- és testképzavarok újabb típusai a modern civilizációs ártalmak között. Magyar Tudomány, p. 1313.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Fenntarthatóság

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Fenntarthatóság

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Fenntarthatóság

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején

A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

Hírvilág

Amerikai Dietetikai Társaság: Mindenkinek jó a vegetáriánus étrend

Minden korcsoport és sok krónikus beteg számára is egészséges a vegetáriánus táplálkozás, egyes betegségektől véd is. Viszont nem kevés gondot igényel a megtervezése, elkerülendő bizonyos tápanyagok hiányát…

Klinikum

Az étrend és a gasztrointesztinális endokrin sejtek közti interakció

A szekréciók fontosabb szabályozási pontja, de nem az egyetlen, az az elfogyasztott táplálék tovahaladása a GIT-ben, az emésztés gasztrikus és intesztinális fázisai. Az étrend megváltoztatása nem csupán a GIT hormonok felszabadulásaira van hatással. Hanem egyúttal befolyásolja az endokrin sejtdenzitást is.

A táplálkozás filogenetikai szemlélete