Egészségpolitika

Hidak a szabad áramlásért

2011. SZEPTEMBER 16.

A visegrádi országokéhoz hasonló, a Nyugat-Európaiakhoz képest jóval kevesebb, míg a volt Szovjetunió tagállamainál jóval több szívkatéterezést végeznek hazánkban, igaz, világviszonylatban Magyarország a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások számában dobogós helyen áll. Mindez azon a csütörtöki sajtótájékoztatón derült ki, amelyet a Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett, három napos 19. Alpok-Adria Kongresszus megnyitása alkalmából tartottak Budapesten.

A kongresszus olyan hidak építését kísérli meg, melyek szabad áramlást biztosítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése terén a fejlett és átmeneti gazdaságú országok között – fogalmazott Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, hozzátéve, a kongresszuson a hazai és nemzetközi szakemberek nem csak a régiók szakmai különbözőségeire hívták fel a figyelmet, hanem a régiók közötti eltérések politikai és gazdasági okaira is.

A szívkatéterezések száma hazánkban nem csökkent, mert a koszorúér betegek ellátására 5-10 százalékos plusz kapacitást biztosítottak – mondta lapunk kérdésére válaszolva Merkely professzor. Ezért bár visszaesés nem volt, a magasabb ellátási igények szemben állnak a gazdasági lehetőségekkel. Bár összességében több pénz jut a kardiológiai megbetegedések kezelésére, első sorban az akut esetek ellátására biztosítanak forrásokat.

Míg hazánkban a Visegrádi Országokhoz hasonló számban látnak el heveny szívizom infarktusos betegeket, négyek közül kiemelkedik Csehország, ahol sokkal jobb a helyzet az akut kezelések számát illetően mint nálunk. Közép-Kelet Európa országai közül a volt Szovjetunió tagállamaiban a legrosszabb a helyzet, míg Európa nyugati országaihoz viszonyítva Magyarország nem áll túl előkelő helyen – mondat lapunknak Merkely Béla.

A konferencia témái azonban nem csak az életmentő szívkatéterezésekre fókuszálnak, a résztvevők megismerhetik Közép-Kelet Európa aktuális egészségügyi témáit, a különböző országok szívizominfarktus, szívelhalás kezelési, megelőzési gyakorlatát is.

Bár hazánkban a várható élettartam meghosszabbodása 1993 és 2009 között meghaladta az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam növekedését, két évvel ezelőtti adatok szerint a 74,1 éves várható élettartam azonban még mindig 6,2 évvel alacsonyabb volt az EU átlagánál. A szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálokok számának csökkenése két és fél évvel járul hozzá a várható élettartam ötéves meghosszabbodásához, amely a gyógyítás fejlődésének a megelőzésnek egyaránt köszönhető.

A magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és a hyperlipidaemia korszerű kezelése, a már kialakult szívkoszorúér-betegségek, pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyérbetegségek gyógyszeres terápiája jelentősen csökkentette a halálozások számát. A leglátványosabb eredményt az intervenciós kardiológiának, illetve a hatékony, egész országra kiterjedő katéteres sürgősségi ellátásnak köszönhetjük.

Miközben a népesség öregedett, a heveny szívizomelhalásban meghaltak száma az 1993. évi 15 ezerről 2009-re 7800-ra csökkent. Ez önmagában közel negyven százalékát teszi ki az összhalálozás húszezres csökkenésének. A kiemelkedően jó eredmények ellenére azonban a hazai szív-és érrendszeri halálozások száma több mint kétszerese az EU átlagának.

Az epidemiológiai adatokból ismerten szomorú tény még mindig, hogy a közép-kelet európai országokban is javuló tendenciát mutat, de a nyugati országokénál magasabb a hirtelen szívhalál gyakorisága. A hirtelen szívhalál csökkentésére irányuló törekvés paradoxonja az, hogy a megfelelő rizikófelmérés és az alapbetegségek elsődleges ellátása mellett a primer és szekunder megelőzés során alkalmazott terápiás lehetőségek – elsősorban a szívkatéterezések vagy az ICD beültetések száma - a hirtelen szívhalál esetszámaihoz képest még mindig alacsonyak az átmeneti gazdaságokban.

A szeptember 15-17-ei budapesti rendezvény fókuszában a „Device for life” (Eszközt az életért) és „Stent for life” (Stentet az életért) kezdeményezések állnak. A kongresszus célja az is, hogy felhívja a figyelmet az átmeneti gazdaságokban folyó kardiológiai betegellátás során felmerülő igényekre és ezek optimális megoldási lehetőségeire.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

COVID-19

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.