Hidak a szabad áramlásért
2011. SZEPTEMBER 16.
2011. SZEPTEMBER 16.
A visegrádi országokéhoz hasonló, a Nyugat-Európaiakhoz képest jóval kevesebb, míg a volt Szovjetunió tagállamainál jóval több szívkatéterezést végeznek hazánkban, igaz, világviszonylatban Magyarország a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások számában dobogós helyen áll. Mindez azon a csütörtöki sajtótájékoztatón derült ki, amelyet a Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett, három napos 19. Alpok-Adria Kongresszus megnyitása alkalmából tartottak Budapesten.
A kongresszus olyan hidak építését kísérli meg, melyek szabad áramlást biztosítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése terén a fejlett és átmeneti gazdaságú országok között – fogalmazott Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, hozzátéve, a kongresszuson a hazai és nemzetközi szakemberek nem csak a régiók szakmai különbözőségeire hívták fel a figyelmet, hanem a régiók közötti eltérések politikai és gazdasági okaira is.
A szívkatéterezések száma hazánkban nem csökkent, mert a koszorúér betegek ellátására 5-10 százalékos plusz kapacitást biztosítottak – mondta lapunk kérdésére válaszolva Merkely professzor. Ezért bár visszaesés nem volt, a magasabb ellátási igények szemben állnak a gazdasági lehetőségekkel. Bár összességében több pénz jut a kardiológiai megbetegedések kezelésére, első sorban az akut esetek ellátására biztosítanak forrásokat.
Míg hazánkban a Visegrádi Országokhoz hasonló számban látnak el heveny szívizom infarktusos betegeket, négyek közül kiemelkedik Csehország, ahol sokkal jobb a helyzet az akut kezelések számát illetően mint nálunk. Közép-Kelet Európa országai közül a volt Szovjetunió tagállamaiban a legrosszabb a helyzet, míg Európa nyugati országaihoz viszonyítva Magyarország nem áll túl előkelő helyen – mondat lapunknak Merkely Béla.
A konferencia témái azonban nem csak az életmentő szívkatéterezésekre fókuszálnak, a résztvevők megismerhetik Közép-Kelet Európa aktuális egészségügyi témáit, a különböző országok szívizominfarktus, szívelhalás kezelési, megelőzési gyakorlatát is.
Bár hazánkban a várható élettartam meghosszabbodása 1993 és 2009 között meghaladta az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam növekedését, két évvel ezelőtti adatok szerint a 74,1 éves várható élettartam azonban még mindig 6,2 évvel alacsonyabb volt az EU átlagánál. A szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálokok számának csökkenése két és fél évvel járul hozzá a várható élettartam ötéves meghosszabbodásához, amely a gyógyítás fejlődésének a megelőzésnek egyaránt köszönhető.
A magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és a hyperlipidaemia korszerű kezelése, a már kialakult szívkoszorúér-betegségek, pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyérbetegségek gyógyszeres terápiája jelentősen csökkentette a halálozások számát. A leglátványosabb eredményt az intervenciós kardiológiának, illetve a hatékony, egész országra kiterjedő katéteres sürgősségi ellátásnak köszönhetjük.
Miközben a népesség öregedett, a heveny szívizomelhalásban meghaltak száma az 1993. évi 15 ezerről 2009-re 7800-ra csökkent. Ez önmagában közel negyven százalékát teszi ki az összhalálozás húszezres csökkenésének. A kiemelkedően jó eredmények ellenére azonban a hazai szív-és érrendszeri halálozások száma több mint kétszerese az EU átlagának.
Az epidemiológiai adatokból ismerten szomorú tény még mindig, hogy a közép-kelet európai országokban is javuló tendenciát mutat, de a nyugati országokénál magasabb a hirtelen szívhalál gyakorisága. A hirtelen szívhalál csökkentésére irányuló törekvés paradoxonja az, hogy a megfelelő rizikófelmérés és az alapbetegségek elsődleges ellátása mellett a primer és szekunder megelőzés során alkalmazott terápiás lehetőségek – elsősorban a szívkatéterezések vagy az ICD beültetések száma - a hirtelen szívhalál esetszámaihoz képest még mindig alacsonyak az átmeneti gazdaságokban.
A szeptember 15-17-ei budapesti rendezvény fókuszában a „Device for life” (Eszközt az életért) és „Stent for life” (Stentet az életért) kezdeményezések állnak. A kongresszus célja az is, hogy felhívja a figyelmet az átmeneti gazdaságokban folyó kardiológiai betegellátás során felmerülő igényekre és ezek optimális megoldási lehetőségeire.
eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-16
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Egészségpolitika
12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.
Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.
Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás