Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

HUN 2023;76(9-10)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

A neuropszichológiai vizsgálat helye a neuroimmunológiai betegek ellátásában – egy sclerosis multiplexes páciens esettanulmánya

NÉPFALUSI Noémi, RAJDA Cecília, KLIVÉNYI Péter

Bevezetés: A neuropszichológiai vizsgálat a neuroimmunológiai betegek ellátásában is egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat. Jelen esettanulmányban egy sclerosis multiplexes (SM) páciens esetén keresztül kívánjuk be- mutatni a neuropszichológiai vizsgálat jelentőségét. Az SM az esetek 2,3%-ában pszichiátriai tünetekkel indul, melyek jelentős részét major depresszió (56%), illetve pszichotikus zavarok (32%) teszik ki. Ezek a tünetek a betegség előrehaladtával gyógyszeres kezelés ellenére is csak lassú javulást mutatnak, sok esetben végig jelen vannak a kórtörténetben, késleltetik a diagnózist, valamint nehezítik a betegek együttműködését. Tárgyalás: A 44 éves férfi 8 éve diagnosztizált, aktuálisan terápiában nem részesülő SM-beteg. A neuropszichológiai vizsgálatra depressziós tünetek, adherencia- és compliance-hiány miatt került sor. A vizsgálat során Téri Komplex Ábrát, Bells tesztet, Pieron Tesztet, Kerítéspróbákat, Kulcskeresési Feladatot, Történet Felidézést, Trail Making Feladatot, Állatkert Tesztet, AKV-t végeztünk, valamint Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 Teszt felvételére is sor került. A kognitív funkciók tekintetében az anterográd memóriában és a frontális funkciókban mutatkozott eltérés. Az MMPI-2 Teszt kissé túlzott tünetészlelés mellett valid lett, a fő skálákon személyiségzavar képét mutató fűrészfog-elrendezést mutatott. Konklúzió: Az eredmény visszajelzésként szolgált a páciens kezelőorvosának és a rehabilitációs teamnek. Emellett objektivizálta a pszichés nehézségeket, elősegítve a megfelelő gyógyszeres terápiát és a pszichiátriai gondozást, valamint jó alapot teremtett a kezdetben alacsony adherenciájú pácienssel való hosszabb távú együttműködéshez.

HUN 2021;6(2)

Klinikum

2014. MÁJUS 07.

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

A játék az egyik legösszetettebb cselekvési forma, kielégítő vizsgálatához segítségünkre lehet olyan ismertető jelek feltérképezése, amely megkülönbözteti más tevékenységformáktól, mint például a munka, alkotás. Dolgozatunk elemzi, milyen szerepet kaphat a tudásmegosztás területein, az oktatásban.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

From oxytocin to borderline personality disorder

Interview with Prof. Peter Fonagy about the borderline personality disorder and its biological, psychological and social implications.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kreatívabbak a hiperaktív gyerekek

A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) legszembetűnőbb jelei a nyugtalanság és az ösztönszerű viselkedés. Azonban minden rosszban van valami jó: kutatások szerint ezek a gyerekek kreatívabbak, mint a társaik.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló

Az MPT idei vándorgyűlése tudományos, művészeti és publikációs-etikai szempontból is sok meglepetést hozott számomra.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

Neuroticizmus vizsgálata gyógytestnevelésre kötelezett serdülőknél

DR CSORBA János, DR ZÖLD Bálint, ÁBRAHÁM Ibolya, UZSOKI Borbála

Az előadás előbb kitér a testi defektussal összefüggő neurózisterheltség kutatásának eddigi irodalmára, majd 86 15—18 éves gyógytestnevelésre kötelezett serdülő szakközépiskolás lány klinikai neurózistesztekkel felvett adatait hasonlítja össze 88 életkorban, nemben, edukációban azonos fiatal tesztanyagával. A felhasznált kérdőívek: Juhász—Kopp-féle neurózis-kérdőív, Sympton Checklist (Hopkins) és a szorongás-skála (Taylor) hazai adaptált változatai és Eysenck Junior Personality Inventory kérdőíve. A vizsgálat összehasonlítja aneurózispontszámokat és az interpretálható disstress-tényezőket a két populáció, valamint életkori alcsoportjaik (15—16, ill. 17—18 évesek) vonatkozásában, közli a T-próba, ill. faktoranalízis eredményeit, valamint következtetéseket von le a klinikai kérdőívek használhatóságáról.

HUN 1986;39(07)