A pálmaolaj és a nem fertőző betegségek
2023. NOVEMBER 29.
2023. NOVEMBER 29.
Szöveg nagyítása:
A pálmaolaj globális szerepe
A közegészségügyi diskurzusban egyre inkább középpontba kerül, hogy milyen szerepet játszanak a dohánytermékek, az alkohol és a cukor a nem fertőző betegségek kialakulásában. Ezzel párhuzamosan egyre inkább fény derül rá, hogy az e termékekre épülő ipari szereplők hogyan befolyásolják mind a közvéleményt és a politikát, mind a kutatásokat. A szerzők amellett érvelnek, hogy hasonló folyamatok figyelhetők meg a pálmaolaj esetében is.
Az élelmiszeriparban felhasznált növényi olajok között mennyiséget tekintve a pálmaolaj a világelső. A közvetlen egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatások igencsak ellentmondásosak. Míg egyes eredmények szerint például megemeli a LDL-koleszterin-szintet, növeli a cardiovascularis megbetegedések kockázatát és az ischaemiás szívbetegségek mortalitását, más kutatások semleges, vagy akár pozitív egészségügyi hatásokat is kimutattak.
A pálmaolaj hatásai
Termelésének hatásai jóval egyértelműbbek, számos egészségügyi problémát okoz. Az ültetvények helyéül szolgáló területeket jellemzően égetéses-irtásos módszerrel alakítják át a korábbi őserdei környezet helyén, ami jelentős füsttel, szálló porral jár, a levegőszennyezés pedig egészségügyi problémákat idéz elő (például légzőszervi, valamint bőr- és szemproblémákat okoz, valamint idő előtti halálozásokhoz vezet). Hozzájárul továbbá az éghajlatváltozáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a talajok és a vizek szennyezéséhez is, tehát igen környezetpusztító.
Becslések szerint a pálmaolaj körülbelül kétharmada az élelmiszeriparban kerül felhasználásra, így a feldolgozott élelmiszerek ipara szorosan összefonódik vele. Háztartási cikkekben, élelmiszerekben és kozmetikumokban összesen nagyjából 200-féle néven találhatjuk meg a pálmaolajat vagy származékait, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a fogyasztó megismerje, mit fogyaszt. Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben is meghatározó a jelenléte, így ezen egészségtelen termékek növekvő fogyasztása előnyös a pálmaolajiparnak.
A szerzők szerint számos párhuzam figyelhető meg a pálmaolajipar, valamint a dohányipar és az alkoholipar között:
A probléma kezelése
A kutatók több javaslatot is megfogalmaznak a pálmaolaj-probléma kezelésével kapcsolatban. Fontos lenne alaposabban megérteni a pálmaolaj és a vele együtt alkalmazott összetevők együttes egészségügyi hatásait. Csökkenteni kellene a pálmaolajipar befolyását a szakpolitikai döntések és közegészségügyi programok, ajánlások kapcsán. Mindezeken túl pedig fontos lenne hangsúlyt fektetni az olyan, pálmaolajiparral összefüggő problémákra is, mint az emberi jogok kérdése, a nemi egyenlőtlenségek problémája (például az anyák nem megfelelő védelme az iparágban), illetve a gyerekmunka.
Szemlézte: Pribéli Levente
Kadandale, S., Marten, R., & Smith, R. (2019). The palm oil industry and noncommunicable diseases. Bulletin of the World Health Organization, 97(2), 118.
https://doi.org 10.2471/BLT.18.220434
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Az American Journal of Human Biology szaklapban megjelent, Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease című tanulmány a két probléma gyökerét ugyanabban a jelenségben azonosítja: a külsődleges energiaforrások, különösen a fosszilis energia használatában.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.