Az iparosodás és a mechanizáció, melyek motorjai a fosszilis energiahordozók, centralizációt és fokozott feldolgozást eredményeztek az élelemtermelésben (könnyen emészthető, energiadús, de tápanyagban gyakran szegényes élelem tömegét termelik) csökkentették a fizikai aktivitást, növelték a levegő szennyezettségét és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Így mind a nem fertőző betegségek – például a ma globálisan vezető halálokként jelentkező szívproblémák – terjedésében, mind a földi éghajlat melegedésében meghatározó a szerepük.

A régmúlt 
A tanulmány sorra veszi, hogy az emberiség történetében milyen szerepe volt a külsődleges energiaforrásoknak, és ezek hogyan követték egymást. Az első ilyen energiaforrás a tűz, a biomasszaégetés volt, melynek használata a jelen ismeretek szerint akár 1,5 millió évvel ezelőtt is megjelenhetett a Homo nemzetségben. Jelentősége az ember tájátalakító hatásában és az élelem táplálóbbá és biztonságosabbá alakításában (így az egészség védelmében) kiemelkedő. Az emberi mezőgazdálkodásnak is döntő hatása volt a fejlődésre, az egészségre. Nemcsak pozitív értelemben: a letelepedett csoportok esetében például gyakoribbak voltak a  betegségek és nőtt a mortalitás a vándorló életmódhoz képest. A helyhez kötött életformát élő népek alkalmazni kezdték az állati vonóerőt is, majd, körülbelül hatezer évvel ezelőtt a szél- és vízenergia használatát is elkezdték. A mezőgazdaság és a külsődleges energiaforrások alkalmazásának növekedése társadalmi változásokat is hozott. Kialakultak az egyenlőtlenségek és a specializálóció. Mindez elősegítette az anyagi kultúra, a fogyasztói javak diverzifikálódását és termelését.

A „közelmúlt”
A fosszilis energiahordozók széles körű alkalmazása az 1700-as éveket követően  a rendelkezésre álló óriási mennyiség miatt jelentett kritikus változást. Sem eredetében (ami végső soron biomassza), sem felhasználásában nem hozott alapvető újdonságot. A fosszilis források meghatározó hajtóerői voltak ugyan az ipari forradalom kulcsfontosságú találmányainak (mint a gőzgép, robbanómotor, elektromos energia termelés), de ezek a technológiák lényegileg ugyanazt a szerepet töltötték be, mint más technológiák korábban: az élelemtermelést, a szállítást, a termékelőállítást és a lakóhely biztosítását. Mennyiségi téren természetesen hatalmas változásról van szó. A szerző felveti az “ötvenes szabály” koncepcióját, miszerint egy nyugati társadalomban élő ember körülbelül 50-szer annyi energiát használ és 50-szer annyi tárgy gyártása kapcsolódik az életéhez, mint egyetlen vadászó-gyűjtőgető emberéhez.

A lehetséges megoldások
Bár a nem fertőző betegségek és az éghajlatváltozás egyaránt visszavezethetők az emberiség történetén végighúzódó külsődleges energiaforrások használatára, a két problémakör együttes kezelése egyáltalán nem magától értetődő. A karbonsemleges energiaforrásokra való áttérés például alapvető jelentőségű lenne az éghajlatváltozás kezelésében. Viszont, ha a külsődleges energiahasználat mértéke változatlan marad, az élelemtermelést, szállítást és termékelőállítást formáló iparosodás és mechanizáció  érintetlen marad, fenntartva ezzel a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi problémákat. Az áttérésnek például a levegőminőség javításán keresztül jelentős pozitív hatása is lehet. A fizikai aktivitás nőhetne, ha többen választanák a motorizált közlekedés helyett a gyaloglást vagy a kerékpározást. A nagyobb képet szemlélve azonban ennek viszonylag csekély hatása lenne az éghajlatváltozásra: egyrészt a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsájtásnak kis részét adják ezek az utak, másrészt általában távoli úticélra irányulnak, ezért szükség van a motorizált megoldásra. Az egészségesebb táplálkozás népszerűsítése szintén fontos, például az elhízás és más kapcsolódó betegségek visszaszorítása érdekében. Ha azonban az ipari élelemtermelés változatlan marad, továbbra is fenntarthatatlan lesz az élelmezés. Sokkal több élelemtermelőre, decentralizált gazdaságokra van szükség. Emellett ki kell vezetni az energiát és így műtrágyákat is nyújtó fosszilis energiahordozókat.
Mindez arra mutat rá, hogy – bár több szempontból is rendkívül fontos a környezetkímélőbb tecnhológiákra való áttérés – az emberi egészség védelme és az ökológiai fenntarthatóság megvalósítása számos különféle választ kíván.

szemlézte: Pribéli Levente 

Eredeti hivatkozás: Pontzer, H. (2021). Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease. American Journal of Human Biology, 33(4), e23579.