Ökológia

A kémiai szennyezések problémája rendkívül súlyos, a szabályozások pedig elégtelenek

2023. MÁRCIUS 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát.

 

A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát. A szerzők szerint igen jelentős a tudáshiány a veszély léptékével, valamint a tágabb környezetben a kemikáliák terjedésével és keveredésével kapcsolatban.

 

Bár a szintetikus vegyületeknek kétségkívül vannak kedvező hatásaik, széles körű és óriási mértékű környezetbe kerülésük komoly problémát jelent. A geológiai eredetű kémiai anyagok mellett az emberiség létre is hozott legalább 140 ezer körüli, korábban nem létező vegyületet, de ez a szám akár a 350 ezret is elérheti. Napjainkban csak az Amerikai Egyesült Államok évente 1500 szintetikus vegyületet hoz létre, amelyek közül számosról ismert, hogy már kis dózisban mérgezők; időnként más vegyületekkel együtt, máskor pedig a belőlük létrejövő bomlástermékek okoznak gondot. A kémiai anyagok kibocsátását évi 220 milliárd tonnára teszik. Ezek ráadásul nagy arányban felhalmozódnak. Az emberi tevékenység kémiai kézjegye mára mindenütt jelen van: az atmoszféra felső rétegeiben, a legmagasabb hegyeken vagy a legmélyebb óceánokban, az északitól a déli sarkig és a legeldugottabb, lakatlan régiókban egyaránt észlelhető, ahogy a talajban, a vízben, a levegőben és az emberi táplálékláncban is. Az ipari kemikáliák, köztük ismerten rákkeltő anyagok és maradványaik mindenféle emberi populáció vérében és szöveteiben, köztük a magzatok és csecsemők szervezetében, de még az anyatejben is előfordulnak.

 

A kemikáliákhoz kapcsolódó éves halálozás nagyobb, mint a második világháború áldozatainak száma, és ma ez képezi a legnagyobb megelőzhető halálokot. Ezen túl katasztrofális veszteségeket okoz a vadvilágban, például a rovarok és a tőlük függő állatok populációiban, így az ökológiai rendszerek működésére nézve is súlyos káros következményekkel jár.

 

Jellemző, hogy egy anyag bevezetése után csak jelentős késéssel kezd kialakulni a kép az előnyeiről és a veszélyeiről. A kémiai toxicitás önmagában nem példa nélküli. Az igazi gondot az okozza, hogy az utóbbi száz évben negyvenszeresére nőtt a kémiai anyagok termelése. A már létező szintetikus kémiai anyagok humán és környezeti biztonságának értékeléséhez a jelenlegi ütemből kiindulva több mint 100 ezer évre lenne szükség. Ez rávilágít: a jelenlegi, kémiai anyagok nemzetközi terjesztésére vonatkozó szabályozás kudarctörténet. Az anyagok hosszú távon, levegőben, talajvízen, talajon vagy nemzetközi kereskedelmen keresztül történő terjedése, valamint a folyamatosan újabb és újabb anyagok kibocsátása egyaránt próbára teszi a bioszféra kapacitását.

 

A kemikáliák hatásai rendkívül szerteágazók, az ökológiai rendszerekre, az emberen túli élővilágtól kezdve az emberi egészségre gyakorolt közvetlen hatásokig terjednek. Utóbbiak terén az elmúlt hatvan évben igen alapos ismeretek gyűltek össze. Ez alapján kijelenthető, hogy a központi idegrendszer, keringési rendszer, vese, bőr és reproduktív rendszerek akut és krónikus megbetegedései, valamint nem fertőző betegségek, például daganatos megbetegedések egyaránt kapcsolódnak a problémához. Három fő csoportot külön is érdemes megemlíteni: a férfiak nemzőképességének problémáját, a kognitív egészségre, valamint az élelmiszer-biztonságra gyakorolt negatív hatásokat.

 

A szerzők számos javaslatot is megfogalmaznak, hangsúlyozva, hogy önmagában a szabályozások nem tudják megoldani a problémát. Szükség van az állampolgárok, végfelhasználók attitűdjének alakulására, a termelők erőfeszítéseire, valamint szabályozási, politikai megoldások megvalósítására.

 

Szemlézte:

Pribéli Levente

 

Eredeti közlemény: 

Naidu, R., Biswas, B., Willett, I. R., Cribb, J., Singh, B. K., Nathanail, C. P., ... & Aitken, R. J. (2021). Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity. Environment International, 156, 106616.

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

A gyógyászati célból használt állatokat is fenyegeti az ökoszisztémák leromlása

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

Hírvilág

A teljes ökoszisztéma összeomlott a Nagy-korallzátony egyes részein ausztrál kutatók szerint

A teljes ökoszisztéma összeomlásáról, a halak sokkoló hiányáról és a nyári korallfehéredést túlélt korallzátonyok téli fehéredéséről számolt be az ausztráliai korallmegfigyelő program egyik tudósa, aki nem rég tért vissza a Nagy-korallzátonynak a természeti csapás által leginkább sújtott északi térségéből.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.