A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát.

A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát. A szerzők szerint igen jelentős a tudáshiány a veszély léptékével, valamint a tágabb környezetben a kemikáliák terjedésével és keveredésével kapcsolatban.

Bár a szintetikus vegyületeknek kétségkívül vannak kedvező hatásaik, széles körű és óriási mértékű környezetbe kerülésük komoly problémát jelent. A geológiai eredetű kémiai anyagok mellett az emberiség létre is hozott legalább 140 ezer körüli, korábban nem létező vegyületet, de ez a szám akár a 350 ezret is elérheti. Napjainkban csak az Amerikai Egyesült Államok évente 1500 szintetikus vegyületet hoz létre, amelyek közül számosról ismert, hogy már kis dózisban mérgezők; időnként más vegyületekkel együtt, máskor pedig a belőlük létrejövő bomlástermékek okoznak gondot. A kémiai anyagok kibocsátását évi 220 milliárd tonnára teszik. Ezek ráadásul nagy arányban felhalmozódnak. Az emberi tevékenység kémiai kézjegye mára mindenütt jelen van: az atmoszféra felső rétegeiben, a legmagasabb hegyeken vagy a legmélyebb óceánokban, az északitól a déli sarkig és a legeldugottabb, lakatlan régiókban egyaránt észlelhető, ahogy a talajban, a vízben, a levegőben és az emberi táplálékláncban is. Az ipari kemikáliák, köztük ismerten rákkeltő anyagok és maradványaik mindenféle emberi populáció vérében és szöveteiben, köztük a magzatok és csecsemők szervezetében, de még az anyatejben is előfordulnak.

A kemikáliákhoz kapcsolódó éves halálozás nagyobb, mint a második világháború áldozatainak száma, és ma ez képezi a legnagyobb megelőzhető halálokot. Ezen túl katasztrofális veszteségeket okoz a vadvilágban, például a rovarok és a tőlük függő állatok populációiban, így az ökológiai rendszerek működésére nézve is súlyos káros következményekkel jár.

Jellemző, hogy egy anyag bevezetése után csak jelentős késéssel kezd kialakulni a kép az előnyeiről és a veszélyeiről. A kémiai toxicitás önmagában nem példa nélküli. Az igazi gondot az okozza, hogy az utóbbi száz évben negyvenszeresére nőtt a kémiai anyagok termelése. A már létező szintetikus kémiai anyagok humán és környezeti biztonságának értékeléséhez a jelenlegi ütemből kiindulva több mint 100 ezer évre lenne szükség. Ez rávilágít: a jelenlegi, kémiai anyagok nemzetközi terjesztésére vonatkozó szabályozás kudarctörténet. Az anyagok hosszú távon, levegőben, talajvízen, talajon vagy nemzetközi kereskedelmen keresztül történő terjedése, valamint a folyamatosan újabb és újabb anyagok kibocsátása egyaránt próbára teszi a bioszféra kapacitását.

A kemikáliák hatásai rendkívül szerteágazók, az ökológiai rendszerekre, az emberen túli élővilágtól kezdve az emberi egészségre gyakorolt közvetlen hatásokig terjednek. Utóbbiak terén az elmúlt hatvan évben igen alapos ismeretek gyűltek össze. Ez alapján kijelenthető, hogy a központi idegrendszer, keringési rendszer, vese, bőr és reproduktív rendszerek akut és krónikus megbetegedései, valamint nem fertőző betegségek, például daganatos megbetegedések egyaránt kapcsolódnak a problémához. Három fő csoportot külön is érdemes megemlíteni: a férfiak nemzőképességének problémáját, a kognitív egészségre, valamint az élelmiszer-biztonságra gyakorolt negatív hatásokat.

A szerzők számos javaslatot is megfogalmaznak, hangsúlyozva, hogy önmagában a szabályozások nem tudják megoldani a problémát. Szükség van az állampolgárok, végfelhasználók attitűdjének alakulására, a termelők erőfeszítéseire, valamint szabályozási, politikai megoldások megvalósítására.

Szemlézte:

Pribéli Levente

Eredeti közlemény: 

Naidu, R., Biswas, B., Willett, I. R., Cribb, J., Singh, B. K., Nathanail, C. P., ... & Aitken, R. J. (2021). Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity. Environment International, 156, 106616.