Zsírsejtekből nyert őssejtek a plasztikai sebészetben
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A zsírsejtekből nyert őssejteket kiválóan fel lehet használni a plasztikai sebészet területén és a szövetek helyreállításakor. A Cell Transplantation című folyóirat két tanulmányt jelentetett meg a témában.
Azt már korábban is tudták, hogy a zsírszövetből kinyert őssejtek megtartják lényeges tulajdonságaikat, és fel lehet őket használni a sejtalapú kezelésekhez. Olasz kutatók most azt vizsgálták, hogy a zsírleszíváskor nyert őssejtek mennyire használhatóak fel a szövetek regenerálásához.
Dr. Stephami Bucher és Dr. Rita Falcioni szerint a zsírszövetnek és a csontvelőnek több közös tulajdonsága is van. Mindegyikből rengeteg van a szervezetben, könnyű hozzájuk jutni, és számos kezeléshez alkalmazhatóak. „A zsírszövet mint kitöltő anyag eredményesen alkalmazható a szöveteket helyreállító plasztikai műtétkor” – mondja Dr. Falcioni. – „Az onkológia területén is használják, főleg a mell-eltávolító műtét okozta károsodás kezelésére. Ez segít az esztétikai problémán is, és javítja a beteg életminőségét.”
A szerzők „különleges összekötő szöveteknek” nevezik a zsírsejteket, amelyek energiaforrásul szolgálnak a testnek, ám a belőlük kinyert őssejtek transzplantációkor való felhasználhatóságát még kevesen vizsgálták. Remélik azonban, hogy egyre szélesebb körben elterjed majd a módszer.
Egy másik kutató, a Miami Egyetemen dolgozó Camillo Ricordi szerint „a zsírsejtekből nyert őssejtek központi szerepet játszhatnak a plasztikai- és a helyreállító sebészetben többek között a máj, a vese és az izmok területén.” Dr. Ricordi szerint a sikeres bőrátültetés és a szövetek hosszú túlélése megnövelte a módszer iránti érdeklődést, mivel az esetek 70 százalékában a szövetek felszívódnak.
„Ez a két cikk rámutat a zsírsejtekből nyert őssejtek terápiás és kozmetikai előnyeire” – mondta Paul Sanberg, a Cell Transplantation társszerkesztője – Érdekes lesz látni az eljárás fejlődését.”
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.
Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás