Nem érdemes sokáig várni a gyerekvállalással
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egyre több nő számára fontosabb a karrier, ezért a harmincas éveik második felére hagyják a szülővé válást. Az orvosok felhívták a párok figyelmét, hogy túl sokáig ne halasztgassák a gyerekvállalást.
A 35 éves nők hatszor olyan gyakran szembesülnek termékenységi problémákkal, mint tíz évvel fiatalabb társaik- derült ki a Királyi Szülész-nőgyógyász Szakkollégium tanulmányából. A jelentés szerint az idősebb párok a saját dolgukat nehezítik meg, ráadásul emelkedik a súlyos orvosi komplikációk kockázata mind az anya, mind a gyermek szempontjából.
Egy 40 éves nőnél már sokkal nagyobb a vetélés esélye, mint az élveszülésnek. A férfiak termékenyítő képessége is drámaian zuhan 25 éves koruk után. Orvosi becslések szerint egy 40 éves férfinak átlagosan két évébe telik, mire teherbe tudja ejteni partnerét még akkor is, ha a hölgy a húszas évei közepén jár. Tisztán érthető és kegyetlenül őszinte a kései gyermekvállalással kapcsolatban megfogalmazott üzenet. Mégis egyre többen tesznek így anélkül, hogy valóban tisztában lennének a következményekkel és a kockázatokkal.
Felmérésekből kiderült, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a 40 felett szülő nők száma. Tavaly majdnem 27 000 ilyen baba született, míg 1989-ben csak 9 336. Az orvosok szerint minden nőnek fel kellene hívni a figyelmét arra, hogy a 20-35 év közötti életkorban a legbiztonságosabb gyermeket vállalni. A 35 évesek 30 százalékának már egy évnél is tovább tart teherbe esni, ami a 25 évesek körében még mindössze 5 százalék. A tanulmány leírja azt is, hogy 1968-ban 23 év volt az átlagos életkor gyermekvállaláskor, ma pedig 29,3.
A harmincas éveik végén, negyvenes éveik elején járó kismamáknál sokkal gyakoribbak a komplikációk, mint például a preeklampszia, a méhen kívüli terhesség, a vetélés vagy a halvaszülés, több esetben válik szükségessé császármetszés is. A születendő gyermek általában éretlen, kis súlyú, több a Down-szindróma, és más genetikai kórkép. Az orvosok szerint a tinédzserkori terhesség megakadályozása érdekében tett állami kampánylépések eredményezhették, hogy a fiatalok úgy gondolják, később is ráérnek szülni.
A lombikprogram szintén hiú reményeket táplál a nőkbe, még az elmúlt évek áttörő eredményei ellenére is. A meddőségi kezelés mindössze 3 százalékos sikert eredményez 44 év felett. A legtöbb esetben donor petesejtet használnak, mert a saját petesejtek már eltűnnek addigra, vagy nagyon rossz lesz a minőségük. Az Obstetrician and Gynaecologist című folyóirat cikke szerint a kései gyermekvállalás kockázatairól már az iskolásokat fel kellene világosítani a biztonságos szex mellett.
A rendelőkben és családtervezési központokban ábrákon kellene mutatni a termékenység életkorral haladó csökkenését. David Utting, az áttekintő mű társszerzője elmondta: „Minden nőnek fontos tudnia a termékenységgel kapcsolatos tényeket. Azonban az orvosokkal együtt mindent el kell követniük a tervezetlen és nem kívánt terhességek megelőzésére.”
A meddőségi szakértők szerint a munkahelyek nem biztosítják a nők számára az anyaság és a karrierépítés együttes gyakorlását. Gedis Grudzinskas konzultáns szerint: „Sok ismerős nő panaszkodik arról, hogy milyen nehéz mindent egyszerre megoldani. A társadalom megváltozott, sok a lehetőség az érdekes hivatások gyakorlására. A nők szép szakmai pályát futnak be, majd úgy döntenek, hogy családot szeretnének, de az idő kerekét nem tudják visszaforgatni. Meg kellene könnyíteni a nők helyzetét, hogy munka alatt is vállalhassanak gyereket.”
Jason Waugh, az Obstetrician and Gynaecologist című szaklap főszerkesztője így nyilatkozott: „Ez az áttekintés rávilágít a kései anyaságból adódó problémákra. Számos okból húzzák-halasztják a nők a teherbeesést, például aggódnak a szakmai előmenetelük miatt, anyagi okokból, és mert nincs arra alkalmas partnerük.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Perinatalis szövődmények és az első trimester eseményei
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás