Négyszeres thrombosis-kockázat egy évvel a műtét után
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A műtétek utáni thrombosis kockázata még egy év után is négyszer magasabb, mint az átlagnépességben. Egy brit kutatócsoport a nők körében fellépő posztoperatív vénás thromboembolia kockázatát hasonlította az átlagnépességre jellemző értékhez. A legmagasabb kockázatot a műtét utáni 3. héten tapasztalták, de még a 10–12. hónapban is 3,7-szer gyakrabban lépett fel thromboembolia, mint az átlagnépességben. A műtétek sokszorosára növelik a vénás thromboembolia kockázatát, de eddig nem értékelték pontosan a kockázat mértékének időbeli jellemzőit. Az Oxford University kutatói most a prospektív Million Women Study keretében részletes kérdőívet kitöltött, majd a brit egészségügyi nyilvántartások adatai alapján követett nők csoportjának adatait elemezték. A nyilvántartásokban szerepeltek a műtét miatti kórházi felvételek, valamint a thrombosis vagy ennek szövődményei miatti kórházi felvételek és a halálesetek. A torzítás elkerülése érdekében az elemzésben nem vették figyelembe a korábban már operált, illetve a korábban thromboemboliát szenvedett betegek adatait. A posztoperatív időszakban elszenvedett thromboemboliák kockázatát az átlagnépességben tapasztalt incidenciával összevetve a fekvőbetegeken végzett műtétek utáni 1. héten az operált betegek 40-szer gyakrabban szenvedtek vénás thromboemboliás szövődményt. A 3. héten volt a legmagasabb, körülbelül 110 a relatív kockázat, de még a műtét utáni második negyedévben (4–6. hónap) is 9-szeres, a posztoperatív negyedik negyedévben (10–12. hónap) is 3,7-szeres volt a thromboembolia gyakorisága, mint a nem operált átlagnépességben. Az eredeti közleményhez tartozó ábrán látható a thromboembolia relatív kockázata a műtét óta eltelt idő függvényében, az egynapos műtétek, illetve a többnapos kórházi tartózkodással járó műtétek esetében. „Az eredmények azt mutatják, hogy a posztoperatív vénás thromboembolia kockázata nagyobb, és hosszabb ideig fennáll, mint azt korábban gondoltuk” – írják a szerzők. A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője azt is hozzáteszi, hogy mivel a thromboemboliát elszenvedett betegek gyakran nem kerülnek kórházba (és a szerzők által áttekintett nyilvántartások nem tartalmazzák az ambuláns ellátások adatait), a kapott adatok a valóságosnál kisebbnek mutathatják e szövődmény gyakoriságát. A posztoperatív thrombosisprofilaxis bevett gyakorlat, de gyakran csak a kórházi tartózkodás idején, vagy viszonylag rövid ideig, például egy hónapig a műtét után. Az oxfordi kutatók eredményei felhívják a figyelmet a thromboembolia jeleire való folyamatos odafigyelésre műtétek után, illetve a thrombosisprofilaxis meghosszabbítását értékelő klinikai vizsgálatok szükségességére. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009 Dec 3; 339:b4583. BMJ 2009 Dec 3; 339:b4477. Kapcsolódó anyagok: Thromboemboliás betegségek és véralvadásgátlás – Indikációk, lehetőségek, gyakorlati problémák [LAM 2004;14(4)] A D-dimer-szint meghatározásának jelentősége a klinikai gyakorlatban [LAM 2009; 19(12)]
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás