Napi tíz ember kerül kórházba dizájner drogok miatt
2012. MÁRCIUS 08.
2012. MÁRCIUS 08.
Szöveg nagyítása:
- Több mint 2000-en kerültek Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályára tavaly drogtúladagolás miatt, ez eddig a legmagasabb szám - mondta Zacher Gábor toxikológus csütörtökön Budapesten "A kábítószer bűnözés elleni küzdelem rendészeti és egészségügyi aspektusai" címmel tartott konferencián. A rendőrség Teve utcai székházában tartott rendezvényen az osztályvezető főorvos azt mondta, hogy tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 8-10 drogtúladagolásos esetük volt a "dizájner drogok" miatt. (A "dizájner" drogok elnevezés abból ered, hogy egy már tiltólistán szereplő szer kémiai szerkezetének módosításával olyan anyagot hozzanak létre, amelynek hatása megegyezik az eredetiével, viszont a listán még nem szerepel, azaz fogyasztása nem tiltott.) Zacher Gábor az egyik legveszélyesebbnek az új szerek között az MDPV-t nevezte; a mostanában heroin helyett használt drog nagyon addiktív és gyors leépülést okoz. A másik nagyon problémás kábítószer a GHB, más néven Gina, ami miatt egy évben körülbelül 200-an kerülnek a toxikológiai osztályra. Népszerű még manapság a szintetikus marihuána és kokain is - fűzte hozzá. Megemlítette: Magyarországon még nincs jelen a krokodil néven ismert drog. Ennek a kábítószernek az alapja egyébként a sósav, a gázolaj, a hígító, a jód és a vörösfoszfor. Az alkotórészek közül a sósav és a foszfor felelős az interneten terjedő filmekben látható drasztikus szövetelhalásért - közölte. Szerinte ma már "boldog békeidőknek" számítanak a "dizájner drogok" megjelenése előtti időszakok, hiszen az akkori szereket már ismerték. "Talán furcsán hangzik egy toxikológus szájából, de ezek a szerek talán még szerethetőek is voltak, hiszen ezekről a szerekről mindent tudtunk, ezeknek a szereknek ismertük a hatásait és az elvonási tüneteket" - tette hozzá. Az új évtizedben aztán megjelentek az új drogok, amelyek átalakították a szokásokat és kontrollálhatatlanná tették a téma kezelését. Például mára megszűnt a díler fogalma, hiszen a fogyasztók az interneten vásárolnak, a drogokat fürdősóként, növényi tápsóként, illatosítóként árulják. A toxikológus szerint újabb és újabb szerek jelennek meg, amelyeket nem amatőr vegyészek, hanem magasan kvalifikált szakemberek állítanak elő. Az új szereket már nem Hollandiában vagy a Balkánon készítik, hanem például Kínában és Indiában - tette hozzá. Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) igazgatója előadásában azt mondta, hogy a drog elleni harcban az egyik legfontosabb tényező a kínálatcsökkentés, ami elsősorban a bűnüldöző hatóságok feladata, a második kiemelt aspektus a kereslet csökkentése, ami már inkább társadalmi célkitűzés kell legyen, és harmadikként megemlítette az igazgatási, engedélyeztetési munkát, minek a megfelelő hatékonysága szintén a kábítószerrel való visszaéléseket mérsékelheti. A vezető szerint ebben a témában a célközönségnek a fiatalok számítanak; a drogfogyasztók többsége a tizenhat és a huszonhat év közötti fiatal, és egy kutatás szerint a tizenhat évesek között minden harmadik kipróbált már valamilyen tudatmódosító szert. Csizner Zoltán a fentiek alapján mérföldkőnek nevezte a csütörtökön életbe lépett C-listát, az új tiltott pszichoaktív anyagok jegyzékét, hiszen a kiskapuk a gyors lezárását teszi lehetővé. Révai Róbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat egészségügyi osztályának főtanácsosa elmondta: a kábítószer-terjesztés a szervezett bűnözés legjövedelmezőbb üzletága, ami jól tükröződik a magyarországi bűnszervezetekkel kapcsolatos felmérésekből. Az adatok a hazai drogpiac folyamatos bővüléséről tanúskodnak - tette hozzá. Ma Magyarországon a "dizájner drogok", a kannabisz-, az ecstasy- és az amfetamin-származékok dominanciája érvényesül a fogyasztók és a forgalmazók körében is. A főtanácsos megemlítette, hogy egyes vegyi szakértők szerint napjainkban a kannabisz-származékok egyre több hatóanyagot tartalmaznak, így erőteljesebb függőséget alakítanak ki és jobban torzulhat a használók személyisége is. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás