Ha az orvos nő, a betegek elvárják, hogy részt vehessenek a döntéshozatalban
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Ha a háziorvos nő, a betegek azt várják tőle, hogy involválva lehessenek a probléma megoldásában, különösen, ha ez egy családi egészségügyi probléma, vagy megfázás. A betegek azonban még inkább elvárják a család-orvostól, hogy "hallgasson rájuk, tájékoztassa őket, valamint vegye figyelembe a véleményüket”, mint hogy részt vegyenek a döntéshozatalban. Ez volt a főbb következtetése a University of Granada biostatisztikai osztálya kutatóinak egy tanulmányban, melyet a közelmúltban végeztek. (A tanulmány megjelent a Patient Education and Counseling folyóiratban.) Az vizsgálat során a kutatók háromszázhatvan 16-47 éves beteget kérdeztek meg; 51%-uk volt nő és 49%-uk férfi. A betegek elvárása a döntéshozatalban történő részvételről változott a kezelendő betegségtől függően: így például, ha a betegnek jelentős mellkasi fájdalma volt, 32%-uk szeretett volna részt venni a kezelés kiválasztásában, ezzel szemben egy súlyos családi egészségügyi probléma esetében a mérték 49% volt. A nők kevésbé igényelték a részvételt, amikor depresszióban szenvedtek, de ha a háziorvos nő volt, nagyobb elvárásokat támasztottak a részt vevő probléma-kezelésre, ha a betegség egy családi egészségügyi probléma volt, vagy influenza. A résztvevők kaptak egy kérdőívet, amely öt különböző panasz esetén vizsgálta az orvossal kapcsolatos elvárásukat. Az öt helyzet a következő volt: éles mellkasi fájdalom, hideg láz, kóros váladékozás, depresszió és a szomorúság, és egy súlyos családi egészségügyi probléma. Arra kérték őket, hogy fejezzék ki elvárásaikat a döntéshozatalban való való részvételüket illetően. Kiderült, hogy a legtöbb beteg szeretné, hogy a háziorvos "hallgasson rájuk, tájékoztassa őket, valamint vegye figyelembe a véleményüket”, és kisebb mértékben szeretnék, hogy „saját döntéseket hozzanak, különösen orvosbiológiai problémák esetében.” Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.eurekalert.org
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás