Kultúrák kölcsönössége
2013. OKTÓBER 22.
2013. OKTÓBER 22.
Szöveg nagyítása:
Szabó István Az ajtó című filmjének vetítésével kezdődött meg Betlehemben a visegrádi országok első közös kulturális rendezvénye a Palesztin Hatóság területén, a négy estéből álló Visegrádi Filmhét. A hétfő esti eseményen jelen voltak a visegrádi államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország a Palesztin Hatósághoz akkreditált diplomatái, a palesztin kormány és Betlehem város képviselői, valamint a helyi, elsősorban keresztény vallású értelmiség számos meghatározó tagja. A filmhéten a visegrádi csoport magyar elnökségének szervezésében első alkalommal mutatkoznak be közösen ezek az országok filmművészetük segítségével. Betlehemben az európai diplomáciai jelenlétet három visegrádi tiszteletbeli konzul, a magyar, a lengyel és a szlovák biztosítja. A ciszjordániai palesztin város számára különösen fontos a szoros kapcsolat ezekkel az országokkal a jelentős számú zarándok és a turistaforgalom miatt, hiszen fontos bevételi forrást biztosítva a lengyelek adják a város második legnagyobb létszámú zarándokcsoportját. A palesztinok és a visegrádi országok közötti kiváló kapcsolatokat emelte ki beszédében a rendezvényen Czibere Csaba, Magyarország rámalláhi nagykövete, valamint a filmhét védnöke, Vera Baboun polgármester, a Betlehemi Katolikus Egyetem angolirodalom-tanára. A közönség soraiban számos olyan helyi értelmiségi foglalt helyet, akik egykor a visegrádi országokban végezték egyetemi tanulmányaikat. A vetítést követő fogadáson folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a palesztin nézők nemcsak figyelmesen követték, de élvezték és megértették Szabó István filmjét. A kultúrák megismerése segítheti egymás kölcsönös megértését a keleti kultúrájú palesztinok és a közép-európai valamint általában az európai népek körében. 2013. október 22., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.
Gondolat
Sámánhit a világban
Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.
Gondolat
Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.
Gondolat
A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás