Hírvilág

Kevesebb stressz: jobb egészség a szívnek és a vesének

2023. OKTÓBER 31.

Szöveg nagyítása:

-
+

A stresszel élő emberek 46%-a eszik többet, 29%-a kezdett rendszeresen alkoholt inni és 16%-a kezdett el dohányozni vagy növelte napi cigarettaadagját, hogy enyhítse belső feszültségét.

A túlzott mértékű, tartós stressz köztudottan rosszat tesz szívünk egészségének. De ugyanez igaz veséinkre is. Ha jól kezeljük, az egészséges mértékű stressznek motiváló ereje is lehet, hogy könnyebben meg tudjuk oldani az élet kihívásait. Az állandósult és nagymértékű stressz azonban ártalmas.

Stresszhelyzetben testműködésünk is megváltozik: szaporábban vesszük a levegőt, megnő a vérnyomásunk, kitágulnak a pupilláink, megfeszülnek izmaink, megnövekszik vérzsír- és vércukorszintünk. Ez hirtelen veszélyhelyzetben nagy segítség lehet szervezetünknek, hogy minden erejével a probléma megoldására koncentráljon, de ha hosszú távon ebben a felfokozott állapotban marad, az már komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, a diabetes, a szívbetegség vagy a vesebetegség.

Vesénk testünk kiválasztószerve, mely a szervezetbe bevitt, illetve a szervezetben képződő káros anyagok eltávolításáért felelős, és mivel ez csak jól működő keringés mellett lehetséges, ezért nagyon érzékeny a keringési és érproblémákra. A stressz hatására fellépő magas vérnyomás és a magas vércukorszint pluszmunkára kényszeríti veséinket, emiatt nem tudják megfelelően ellátni funkciójukat és hosszú távon károsítja őket. 

Ezenfelül a vesénknél lévő mirigyek termelik a kortizolt is, azaz az úgynevezett stresszhormont. Stresszes helyzetekben a stresszhormon termelése folyamatos, aminek következtében fejfájás, magas vérnyomás, emésztési problémák alakulhatnak ki, kimerültség, testsúlynövekedés léphet fel és legyengülhet az immunrendszer is.

A tartós stressz megemelheti a szívroham kockázatát is. Sajnos, ha a megfelelő stresszkezelési technikák helyett inkább dohányzunk, többet eszünk, mint amire szükségünk van, vagy fizikai inaktivitásba menekülünk, az súlyosbítja a stressz károsító hatását. 

Mit értünk pontosan krónikus stressz alatt? A krónikus stressz lehet egy folyamatos fizikai fájdalom vagy kellemetlenség, amikor például betegek vagyunk, kialakulhat érzelmi stresszből is, mint egy lelki trauma vagy bántalmazás. Kiválthatja a környezetben található vegyi anyagoknak való tartós kitettség is. Ezért nagyon fontos, hogy hallgassunk a testünk jelzéseire, és az is, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikákat.

A stressz helyes kezelése nem varázstudomány, olyan alaptevékenységek rendszeres gyakorlását jelenti, melyeket mindannyian ismerünk és tapasztaljuk jótékony hatásukat.

Egészséges étkezés: Stresszes időszakokban sokunkkal előfordul, hogy „csak bekapunk” valamit, de az a valami sajnos olyan is. A csipszek, kekszek, ropik, gyorséttermi ételek mind tele vannak sóval, adalékanyagokkal és foszforral. Ezek rossz hatással vannak vesénk egészségére, ezért nagyon fontos, hogy teljes értékű alapanyagokból, általunk készített egészséges menü kerüljön ilyen időszakokban is az asztalra.

Kevesebb só és koffein. A sok koffein idegességet, feszültséget okozhat, ami nem szerencsés egy alapból stresszes időszakban. A sófogyasztás mérsékléséhez nemcsak ételeink sózásával kell csínján bánnunk, de érdemes a készételek és italok sótartalmát is leellenőrizni, mielőtt elfogyasztjuk őket. 

Kikapcsolódás. Mindenkinek mást jelent a „lazítás”. De mindannyiunknak szüksége van rá, napi rendszerességgel. Ez lehet jóga, masszázs, meditáció, sport, alkotás, bármi, a lényeg, hogy megnyugtasson és feltöltsön minket.

Rendszeres testmozgás. A testmozgás boldogsághormonokat szabadít fel, ami nemcsak jókedvre derít, de fájdalomcsillapító hatása is van. Hatékonyan levezeti a stresszt is.

Előremutató életszemlélet. Gondolataink befolyásolják közérzetünket is, ezért fontos, hogy a nehéz időszakokat megtanuljuk a helyén kezelni. A reális életszemlélet és a helyzetben a legmegfelelőbb megoldások felkutatása megóvhat minket attól, hogy beleragadjunk negatív gondolataink ördögi körébe.

Megfelelő mennyiségű alvás. Fontosabb, mint gondolnánk, hiszen a kialvatlanság többek között nagyobb étvágyhoz és emiatt elhízáshoz is vezethet.

Ne zárja magába érzéseit! Beszéljen róla barátaival, családtagjaival vagy egy szakemberrel, írja le egy naplóba! Amikor írunk érzéseinkről, jobban megfogalmazzuk őket és a megoldás is hamarabb eszünkbe jut.

Legyenek megvalósítható célkitűzései: Mérhető, konkrét, megvalósítható és nyomon követhető, ezek az ismérvei az előrevivő célkitűzéseknek.

Hallgasson rendszeresen zenét! Mindegy milyen stílust, bármilyen zene nyugtatólag hat lelkünk számára.

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Hírvilág

Prosztatarákos betegeikért futották körbe a Balatont az orvosok

A prosztatarákos betegeknek erőt adó, mozgásra ösztönző kisfilm készült arról, hogyan futották körbe a Balatont az őket kezelő szakorvosok.

Klinikum

Mindenki számára ajánlott gyógymód

A légzőgyakorlatokat könnyű megtanulni, és hatékonyak a vérnyomáscsökkentésben, javítják a diabetest, csökkentik a stresszt és a depressziót.

Hírvilág

Segítheti az epigenetika a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását?

A cukorbetegek száma világszerte több millióra rúg, és 2030-ra becslések szerint megduplázódhat. A cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája és az ötödik leggyakoribb halálok a világon.

Hírvilág

Európai szinten óriási probléma a stressz, a megkérdezettek többsége mégsem foglalkozik vele megfelelően

Egy, a stresszről szóló európai felmérésben szereplő válaszadók elsöprő többsége (91 százalék) szeretne javítani egészségi állapotának legalább egy aspektusán, ezen belül is a stresszkezeléssel kapcsolatos változtatások vezetik a listát 82 százalékkal – derült ki egy közelmúltbeli kutatásából.