Kövér törésteszt bábuk a biztonságért
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A mérsékelten és a nagyon súlyosan elhízott embereknek számos egészségügyi problémával kell szembenézniük, mint szív-és cukorbetegséggel, magas vérnyomással, agyi érkatasztrófával, epehólyag betegséggel stb. Most azt is hozzáadhatjuk a listához, hogy súlyos autóbaleset esetén a nagyobb eséllyel halnak meg.
A Buffalo Orvostudományi Egyetem kutatója, Dietrich Jehle által vezetett, az American Journal of Emergency Medicine szaklapban közzétett tanulmány szerint a mérsékelten elhízott autóvezetők esetében 21 százalékkal magasabb, a nagyon súlyosan elhízottak esetében pedig 56 százalékkal magasabb a halálozás kockázata karambol esetén. Érdekes, a sovány és a normális testsúlyú autóvezetők esetében némileg magasabb kockázatot állapítottak meg, mint az enyhén elhízott autóvezetők esetében.
Jehle szerint a karambolok súlyossága és mintái különböző biomechanikai tényezők együttesétől függnek, a testtömeg a baleset eredményére gyakorolt hatását azonban eddig nem vizsgálták. A törésteszt bábuk értékes adatokkal láttak el bennünket azzal kapcsolatban, hogyan reagál az emberi test a karambolokra, ezek azonban általában normális testsúlyú emberek mintájára készültek. Amennyiben a bábuk jobban hasonlítanának a túlsúlyos amerikai társadalom tagjaira, a kutató szerint még további előrelépéseket lehetne elérni az autók tervezésében, ami a halálozási arány csökkenéséhez vezethet.
Jehle többek között azt javasolja, hogy a gyártók bővítsék az állítható ülések mozgásterét, a mérsékelten és súlyosan elhízott embereket pedig arra kellene ösztönözni, hogy vásároljanak nagyobb autókat, amelyekben nagyobb a hely az ülés és a kormányoszlop között. A kutató szerint az autógyártóknak kövér bábukkal kellene tesztelniük a gépkocsik belső tereit, mert ezzel javítani lehetne a biztonságot abban az amerikai társadalomban, ahol az emberek egyharmada elhízott.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Itt halnod kell?
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.
Gondolat
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.
A kutatási javaslatok és pályázatok, valamint a publikációk elfogadásához az erőelemzés (power analysis) és a mintanagyság (sample size) meghatározása manapság a tudományos életben való boldogulás legfontosabb tényezőivé váltak. Az etikai bizottságok gyakran kérik a klinikai vizsgálatok engedélyezéséhez az erőelemzés- és a mintanagyság-meghatározás bemutatását. Ezek nélkül ma már szinte lehetetlen empirikus tudományos cikket publikálni. Erkölcsi, morális és gazdasági szempontból ugyanis nem elfogadható olyan klinikai vizsgálat elvégzése, amelyről előre tudni lehet, hogy a megfelelő statisztikai erő hiányában eleve reménytelen a vizsgálat sikere, és a pácienseken fölöslegesen kísérleteznek. Hasonlóképpen az sem elfogadható, ha olyan vizsgálatot végeznek el több ezer emberen, amelyhez elegendő volna néhány száz ember vizsgálata is, mivel ez egyrészt indokolatlanul sok emberen való kísérletezést jelentene a kockázatokkal együtt, továbbá nagyon sokba kerülne és túl sokáig tartana az ilyen „overpowered” vizsgálat.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.
Hírvilág
A diabetes gyomor-bél szövődményei gyakoribbá váltak, mint amennyire növekedett a diabetes morbiditás. A szövődmények és tüneteik gyakran a gyomor-bél motilitás zavaraira vezethetők vissza, amelynek oka az autonóm diabéteszes neuropathia kiterjedése a gastrointestinális traktusra is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás