Főváros: indulhat az örökbefogadás?
2011. AUGUSZTUS 29.
2011. AUGUSZTUS 29.
Szöveg nagyítása:
Tarlós István és Szócska Miklós hétfőn tárgyaltak róla, Velkey György (Fidesz-KDNP), a fővárosi önkormányzat egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke ugyanakkor elkedvetlenítőnek nevezte a budapesti kórházi ingatlanok eladásáról szóló közgyűlési előterjesztést. Eladhatóak lesznek a kórházak ingatlanjai, elsőként a fővárosban verhetnek dobra lakásokat, nővérszállókat, raktárakat és parkolókat, amennyiben a közgyűlés támogatja az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Szentes Tamás javaslatát, amelyet hétfői ülésén vett napirendjére az illetékes bizottság. Az ingatlaneladások megkezdését célzó előterjesztés kapcsán Velkey György úgy fogalmazott: „nehéz szívvel olvastam”. Ugyanakkor hozzátette, tudomásul kell venni, hogy az uniós forrásokból meglehetősen kevés pénz fordítható a Közép-magyarországi régió fejlesztésére, így ezen a területen csak a kórházi ingatlanok eladásából remélhetnek plusz bevételt a kormány által tervezett átalakításokhoz. Az előterjesztéshez csatolt listában felsorolták mindazokat az ingatlanokat, amelyek a jövőben eladhatóak lesznek. Amennyiben a városatyák a szerdai közgyűlésen elfogadják a határozati javaslatot, mindazokat az ingatlanokat, amelyekben nem folyik közvetlenül a betegellátáshoz kapcsolódó munka, forgalomképessé teszik – fogalmazott az előterjesztő, Szentes Tamás. A listába azonban több olyan épület is bekerült, amelyben jelenleg is egészségügyi ellátás folyik. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Kórház orvosigazgatója a XXIII. kerületi szakrendelőt fedezte fel a lajstromban, míg Hollósi Antal, a Károlyi Kórház orvosigazgatója elmondta, az ő intézményük esetében három ingatlan is érintett, amelyek most is és a jövőben is egészségügyi célokat szolgálnak, így gyógyszertár és orvosi rendelő működik bennük. Végül kiderült, a felsorolás "a majdani egyeztetések fóruma", az összes ingatlan mintegy 3 százaléka az, ahol egyáltalán nem működik betegellátás. Ahol igen, azok azért szerepelnek kivétként, hogy a főváros tulajdonában maradjanak, s ne kerüljenek az államhoz. Nem döntöttek az ingatlanokról Szándékot igen, garanciákat azonban nem tartalmaz a kormányhatározat arra nézve, hogy az eladott ingatlanok árát valóban az ágazatba fogják visszaforgatni, mint ahogyan arra sem, hogy ezt az akaratát a kormány később törvényekkel is megtámogatja – fogalmazta meg aggályait Kökény Mihály, aki szakértőként vett részt az ülésen. A volt egészségügyi miniszter ezért általában is rendkívül korainak nevezte a kérdés tárgyalását. Bár a korábbi kormányok is hasonló elvárásokat fogalmaztak meg, eddig csupán egyetlen esetben sikerült elérni, hogy egy eladott kórházi ingatlanért kapott összeget valóban az egészségügyben használtak fel – figyelmeztetett a bizottság szocialista alelnöke. Havas Szófia azt is hozzátette, az ingatlanvagyon felélése egyszeri bevételt jelent, s ebből remélni a rezidensek helyzetének rendezését, az orvosbérek vagy TVK keretek emelését lehetetlen. Cáfolta alelnöke állításait Velkey György, aki szerint a bevételeket nem béremelésre, hanem struktúraátalakításra, ágazati fejlesztésekre fordítják, a félelmek eloszlatására pedig leszögezte: elég erősnek érzi a kormányt ahhoz, hogy jogszabályi manifesztáció is kövesse a határozatot. A bizottság az elnök javaslatára nem hozott döntést a kérdésben. Ugyanis Velkey György arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen hétfőn tárgyal Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Tarlós István főpolgármester erről a témáról, s az egyeztetés akár változásokat is hozhat az előterjesztésben. Végül a grémium tagjai arról szavaztak csupán, hogy a napirend a szerdai közgyűlés elé kerülhet. Gyors, vagy lassú a tempó? Nem csak a Fidesz és az MSZP között, de még kormánypárton belül is viták kereszttüzébe került a fővárosi egészségügyi intézmények állami gondoskodás alá vételének kérdése. Így érthető módon ütköztek az álláspontok a fővárosi szakbizottságban is. Míg az előterjesztés felvezetőjében Tarlós István az államtitkársággal folytatott tárgyalások megkezdéséhez kért felhatalmazást, az indítványhoz csatolt megállapodás-tervezet elfogadásával konkrét lépések megtételére is testületi engedélyt kap a főpolgármester. Míg egy héttel ezelőtt felmerült, hogy a központi régió kormányhivatala alá kerülnek a kórházak, addig a megállapodás fővárosi feladatokat oszt az államtitkárságnak, s már az átmeneti időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) gyámsága alá helyezné az intézményeket. Többek között erre hivatkozott Havas Szófia, aki szerint a szükséges, kétharmados törvénymódosítások elfogadása nélkül – önkormányzati és államháztartási jogszabályok – a mostani előterjesztés időelőtti. Csupán a tárgyalások megkezdéséhez kér felhatalmazást a főpolgármester – ez volt Velkey György meglátása, míg vele ellentétben Kökény Mihály úgy vélte, a határozat a megállapodás aláírására is lehetőséget ad a város első emberének. Szerinte a terv egyébként is kockázatos, az állam jelenleg a saját szabályozási feladataival is küszködik. Igaz, a főpolgármester kikötné, hogy Budapestet semmiféle vagyonvesztés nem érheti, ám erre nincs biztosíték, mint ahogyan arra sem, hogy a fővárosiak egészségügyi ellátásának színvonala nem romlik majd az átadás után. Nem világos, miért kell a fővárosi intézményeket egy „amorf megaintézet” felügyelete alá helyezni, miközben a vidéki kórházakat egyértelműen a kormányhivatalok alá sorolnák. A bizottság elnöke erre úgy érvelt, az átalakítás célja, hogy a jövőbeni intézményfenntartó jobban figyeljen a kórházaira, mint a mostani. Mint fogalmazott: „nem kizárt, hogy a fővárosban működő intézmények koordinációjával a lakosság jár jobban”. Szentes Tamás azt tette hozzá, hogy a főváros kórházai a tavalyi, lejárt határidejű tartozásaikat figyelembe véve jelenleg rosszabbul állnak, mint egy évvel ezelőtt, ez is indokolja, hogy markánsabb ellenőrzést gyakoroljanak felettük mint korábban. Ebbe a feladatba pedig a fővárosnak bármilyen szervet, így akár a GYEMSZI-t is joga van bevonni. A testület végül elfogadta az előterjesztést, amelyet szerdai ülésén tárgyal a budapesti közgyűlés. Amennyiben a képviselők rábólintanak az indítványra, január 1-től az állam fenntartása alatt működnek majd a budapesti egészségügyi intézmények. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2011-08-29
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelése a mai napig kihívást jelenthet mind a kezelőorvos, mind a beteg számára, a „treat-to-target”, azaz a célterápia, természetesen a remisszió elérése mellékhatások nélkül. A komplett remisszió klinikai és szerológiai tünetmentes állapotot, stabilitást jelent, amely során a beteg terápiamentes állapotban van.
PharmaPraxis
A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.
Gondolat
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.
Klinikum
A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.
Gondolat
A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás