Egyértelmű bizonyíték a vörösbor előnyös hatásairól!
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Clare M. Hasler, a Kalifornia Egyetem munkatársa megvizsgálta, hogy melyek a borfogyasztás legfontosabb előnyei. Az „egészségügyi borfogyasztás” először a 90-es évek elején ugrott meg, a francia paradoxon napvilágra kerülése miatt. Hasler a legutóbbi kutatásokat összegezte, amelyek az alkoholfogyasztással foglalkoztak. Azt találta, hogy a bor nem csak szív- és érrendszeri betegségeket képes megelőzni, hanem a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is, mindezek mellett jótékony hatással van a kognitív funkciókra, és a csontsűrűséget is növeli. - Bár egyértelmű bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a vörösbor hatásosabb, de a személyes véleményem szerint pont a vörös színt okozó antioxidáns hatású polifenolok magas koncentrációja, illetve a gyulladásgátló hatású rezveratrol miatt sokkal előnyösebb a vörösborból meginni naponta egy-két decilitert. – jelentette ki Clare M. Hasler Mi az a francia paradoxon? A kifejezést először Dr. Serge Renaud, a Bordeaux Egyetem kutatója vezette be, aki egy átfogó munkájában azt fedezte fel, hogy a franciák körében az átlagnál kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága, annak ellenére, hogy étrendjükben a telített zsírsavak igen gyakran, és nagy mennyiségben fordulnak elő. Miután az Egyesült Államokban a CBS 60 perc című igen közkedvelt oknyomozó műsora bemutatta a kutatás eredményeit, mintegy 44 százalékkal nőtt a vörösborfogyasztás az országban. Ezt követően sok kritika érte Dr. Renaud munkáját, többek között a WHO is megerősítette, hogy a kutatás alulbecsülte a megbetegedések számát, azonban 2008-ban bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a vörösborban lévő rezveratrol nevű anyag hatásosan csökkenti az erek falán keletkező lerakódásokat, és ezzel meg tudja előzni a stroke, a szívinfarktus, illetve egyéb érszűkületből adódó betegségek kialakulását. Prezentáció: Exploring the health benefits of winewww.ift.org 09.09.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás