Egy strukturális bőrfehérje és az atopiás dermatitis
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A közelmúltban állapították meg, hogy az atopiás dermatitisre hajlamosít a profilaggrin/filaggrin fehérje génjét (FLG) működésképtelenné tevő mutáció. A filaggrin fehérje a bőr „barrier” funkciójában, vagyis a különböző anyagoknak a bőrön való áthatolását megakadályozó működésében vesz részt. Eddig nem volt tisztázott, hogyan okoz immunológiai zavarokat a bőr áteresztőképességét befolyásoló fehérje hiánya. Az atopiás dermatitishez nagyon hasonló tüneteket mutat a „hámló farkú” (flaky tail) egértörzs. Az állatok genetikai analízisével most ugyancsak mutációt találtak a hámló farkú egértörzsben, ugyanazon a kromoszóma-területen, ahol a humán profilaggrin-mutációk nagy része elhelyezkedik. A mutáció következtében a filaggrin fehérje rövidebb és működésképtelen lesz. A hámló farkú egerek bőrének kórszövettani vizsgálatával hyperkeratosist, acanthosist és a lymphocytákat, eosinophilokat és mononuclearis sejteket tartalmazó gyulladásos infiltrátumot találtak, hasonlóan az atopiás dermatitisben szenvedő betegekben megfigyelhető elváltozásokhoz. Az antigént nem tartalmazó környezetben az egerek bőrön keresztüli vízvesztesége normálisnak adódott (ez a bőr ép „barrier” funkciójának egyik jele). Antigén-expozíció után azonban fokozódott a bőr vízáteresztő lépessége, és vegyes gyulladásos infiltrátum jelent meg a bőrben. Az állatok vérében emelkedett az antigén-specifikus IgG és IgE, valamint több gyulladásos citokin (interferon-gamma, interleukin-4, IL-5, IL-13 és IL-17) szintje. A nem mutáns egerekben egyik fenti változást sem okozta az allergén-expozíció, és – ami még érdekesebb – a mutáns egerek sem reagáltak az allergénre, ha azt nem a bőrön keresztül, hanem más úton jutatták a szervezetükbe. Természetes, hogy az állatkísérletből nyert ígéretes eredményeket embereken is meg kell majd ismételni, mielőtt terápiás következtetéseket lehetne levonni, mindazonáltal ebben a kísérletben az atopiás dermatitis patogenezisének egyik lényegi lépését ismertük meg: Egy strukturális bőrfehérje, a filaggrin működésének hiánya teszi lehetővé az immunválasz előzetes aktivációját („priming”), amely később a betegség klinikai tüneteihez vezet. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Nat Genet 2009 May; 41:602.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás