Az életvégi döntések szabályozása
2023. AUGUSZTUS 02.
2023. AUGUSZTUS 02.
Szöveg nagyítása:
Az olvasó a rendezvény referátumainak szerkesztett változatát tarthatja kezében, a mű azonban lényegesebben többre vállalkozik, mint amit a szokványos konferenciakiadványoktól várunk. Ahogy a szerkesztő mondja: „Az életvégi döntések tudományos igényű megközelítésénél a jog racionalitása mellett kellő teret kell kapniuk azoknak a tudásterületeknek is, amelyek hozzájárulhatnak a közös emberkép megtalálásához.” A kötet figyelmet fordít az életvégi döntések dilemmáinak interdiszciplináris megközelítésére, egyedülálló szintézist teremtve a normatív és pozitív tudományterületek eredményei között. Rámutat az eutanázia társadalmi megosztottságára, és annak okaira. Eser gondolatai nyomán: „az eutanázia és öngyilkosság megítélésével kapcsolatban felmerülő viták alapját gyakran egyszerű fogalmi félreértések képezik, melyek az egységes terminológia hiányából fakadnak.” A szerző értelmezésében az „eutanázia” fogalomkörébe esik „az orvos minden szándékos cselekménye, amellyel foglalkozása körében a beteg életét, annak kifejezett vagy vélelmezett beleegyezésével kioltja vagy megrövidíti”. Ez a meghatározás nem csupán az előzetes büntetőjogi értékelés szempontjait veszi figyelembe, hanem az európai jogirodalom eredményeit, illetve az orvosi hivatásrend etikai definícióit is.
Részletes ismertetéseket olvashatunk az életvég orvosi problémáiról, mindenekelőtt az intenzív terápia kérdéseiről (Rozgonyi Zsolt, Élő Gábor, Zubek László). Varga Réka – a hazai pszichológiai-pszichiátriai irodalomban egyedülálló – tanulmányából megismerhetjük a „pszichogén halál” fogalmát.
A kötet írásaiból tájékozódhatunk az európai kultúrtörténetre jelentős hatást gyakorló egyházak tanításairól, különös tekintettel a morálteológiai aspektusokra. Kék Emerencia a katolikus, Füsti-Molnár Szilveszter és Orosz Gábor Viktor a protestáns megközelítésekbe vezeti be az olvasót, Darvas Iván rabbi a zsidó vallásjog szempontjából elemzi a kérdéskört. Kiemelendő Hámori Antal kánonjogi tanulmánya is.
F. Kiss Gabriella és Szebik Imre a halálfogalom és a kiskorúakkal, illetve az újszülöttekkel kapcsolatos életvégi döntések jogi és alkalmazott etikai implikációit vizsgálják, felmutatva az agyhalál és az agyszületés definíciós nehézségeit, valamint a teratanázia és neonatális eutanázia súlyos társadalmi problémáit.
A jogtudományi fejezetben Buzás Péter az európai emberi jogi bíráskodás legfontosabb irányait foglalja össze, a hazai alapjogi gondolkodás fejlődéséről Zakariás Kinga ad áttekintést. Belovics Ervin a büntetőjogi életvédelem legfontosabb intézményeit mutatja be, míg Kussinszki Anikó és Stánicz Péter empirikus tanulmánya az életvégi szabályozás jogérvényesülési problémáit tekinti át. Filó Mihály és szerzőtársa, Kiss Máté Jenő komparatív szemléletű esszéje az asszisztált öngyilkosság szabályozását mutatja be Európában, kitekintéssel az angolszász jogcsaládra is.
A szerkesztő és a szerzői közösség hiánytalanul teljesítették vállalásukat: „A társadalmat megosztó, gyakran nyomasztó ideológiai ellentétekre épülő vitáknál – az életvégi döntések megítélése kétségkívül idesorolható – a jognak a mindenki számára tolerálható erkölcsi minimum szerepét kell betöltenie. Az alapvető mérce meghatározása mindenekelőtt egy olyan emberkép feltételezésén alapulhat, amely a vita minden résztvevője szemében egyaránt elfogadható. Ezek a közös feltevések alapozzák meg ugyanis a társadalom kohézióját.”
A kötet fontos hozzájárulás az emberhez méltó halál magyar nyelvű irodalmához. „Kötelező olvasmány” a területtel foglalkozó szakemberek számára, de ajánlható minden gondolkodó embernek, aki választ keres a méltóság és az elmúlás kérdéseire.
Dr. Varga József, PhD-hallgató (ELTE ÁJK)
Irodalomjegyzék
1. Filó Mihály: Az „emberhez méltó halál” konferencia és kerekasztal-beszélgetés az eutanáziáról és az életvégi döntésekről az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Magyar Tudomány 2010/9; 1106-1107.
2.Filó Mihály (Szerkesztő): Autonómia, életvédelem, jogbiztonság. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó; 2022.
3. Filó Mihály: Pillanatfelvétel a magyar eutanázia-vitáról – megjegyzések Hámori Antal Írásához. Magyar Jog 2017/11;668-680.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.