Az alkoholfogyasztás daganatot okozhat
BECHER Péter
2011. AUGUSZTUS 15.
BECHER Péter
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A BMJ a közelmúltban 350 000 személy alkoholfogyasztását elemezte. Kiderült, hogy a daganatban megbetegedett férfiak 10, a nők 3 százaléka a diagnózist megelőzően rendszeres alkoholfogyasztó volt. Ez az egyes tumortípusoknál eltérő: a száj-garat rákok esetében a férfiak 44%, a nők 25%-a alkoholizált. A májráknál ez az arány 33% és 18%, a béldaganatoknál 17% és 4%, az emlőráknál 5% volt. A kóros alkoholfogyasztás határát alacsonyan szabták meg: férfiaknál napi 24, nőknél 12 grammban határozták meg (egy deciliter bor átlagosan 12 gramm alkoholt tartalmaz). Érdekes összefüggést találtak: Spanyolországban, Görögországban a daganatban szenvedők zöme sohasem fogyasztott alkoholt, északabbra haladva az összefüggés erősebb, a legkifejezettebb az alkohol káros hatása Dániában és Németországban. Sajnos a vizsgálatból nem derül ki, hogy van-e különbség a bor és a töményitalok között. A tumoros megbetegedések hatszor voltak gyakoribbak alkoholt fogyasztó embereknél, mint absztinenseknél. Látható, hogy a nők daganatrizikó szempontjából is már kisebb mennyiségű alkoholra is érzékenyebbek, mint a férfiak. Miközben a mértékletes (nőknél esténként 1, férfiaknál 2 deciliter borfogyasztást) bizonyos szempontokból orvosilag kedvezőnek tarthatjuk, a legnagyobb baj hazánkban a mértékletesség hiánya. Vizsgálatok arra utalnak, hogy a magyarok vagy egyáltalán nem, vagy túlságosan nagy mennyiségben isznak alkoholt. Ezt nem segíti elő a szaporodó bor- és pálinkafesztiválok száma sem. A szerző saját tapasztalata szerint az étkezéshez a mediterrán országokban elengedhetetlen az egy pohár bor, de a déli emberek igen ritkán részegednek le (esküvő, keresztelő stb). Valószínű, hogy ez lehet az észak-déli tengely magyarázata. A tanulmányból kiderül, hogy a dohányzásról való leszokás mellett az alkoholbevitel normalizálása is csökkenti a daganatos megbetedések számát, melyek a haláloki rangsorban hazánkban a szív-érrendszeri után a második helyen állnak. Dr. Becher Péter
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás