2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Azon gyermekek esetében, akiknek édesanyja vagy nagyanyja a terhesség alatt dohányzott, számolni kell a gyermekkori asztma magasabb kockázatával. A jelenség korábban nem ismert hátterét a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai tisztázták: a DNS metilációs folyamatában áll be változás.
A DNS-metiláció egy igen jól ismert biológiai jelenség, melynek segítségével a génkifejeződés szabályozása zajlik. Az Amerikai Mellkas-sebészeti Társaság 2011-es nemzetközi konferenciáján elhangzott beszámoló szerint a magzati fejlődés során pontosan ez a kémiai folyamat szenved zavart az AXL gén esetén, amennyiben az anya terhessége alatt nem hagy fel a dohányzással. Az AXL fontos szerepet játszik az immunrendszerben, illetve a daganatok keletkezése során.
Carrie Breton professzor és munkatársai szerint az anyai dohányzás mintegy 2,3 százalékkal növeli az AXL nevű gén metilációját. Ez az eredmény megerősíti azon korábbi vizsgálatok következtetését, miszerint a terhesség alatti dohányterhelés megváltoztatja a magzati gének metilációs szintjét,
A vizsgálat során 173 gyermek édesanyja és nagyanyja töltött ki egy kérdőívet, mely a terhesség alatti dohányzásra irányult. Emellett az anyák és a gyermekek szájnyálkahártyájából gyűjtöttek DNS-mintát, amiből meghatározták az AXL metilációs állapotát: megállapították, hogy az arány összefüggést mutatott a magzati korban elszenvedett dohányterheléssel. Ez az összefüggés lányokban kifejezettebb volt, mint fiúkban. A nagyszülő dohányzása ugyanakkor statisztikailag jelentős mértékben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek.
A munka legnagyobb jelentősége, hogy olyan környezeti tényezőkre hívja fel a figyelmet, mely a gének szabályozását károsítja, ugyanakkor igen jelentős az egyedfejlődés szempontjából. Ezek a változások a gyermeket fogékonnyá tehetik egyes betegségekkel szemben.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Genetikai károsodást okozhat az első slukk
Megoldások szenvedélybetegségre
Magzatszurok és dohányzás
Nikotinhatásnak kitett magzatok
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás