A természeti jelenségek nem szabadalmaztathatók
2013. JÚNIUS 14.
2013. JÚNIUS 14.
Szöveg nagyítása:
Nem szabadalmaztatható az izolált, természetes emberi DNS - mondta ki csütörtökön az amerikai legfelsőbb bíróság. Az Egyesült Államok legmagasabb szintű szövetségi bírói testülete ugyanakkor kompromisszumos ítéletet hirdetett a Myriad Genetics Inc. által levédetett emberigén-szabadalmak törvényességének ügyében. A kilenctagú bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható. Az ítélet megsemmisítette a Myriadnak egy népszerű mellrák-szűrési eljárásra vonatkozó szabadalmát, amelyre Angelina Jolie közelmúltban végrehajtott mellműtétje is ráirányította a figyelmet. (A színésznő mindkét egészséges mellét azért távolíttatta el, mert egy hibás gént fedeztek fel nála.) A verdikt egyúttal megváltoztatja a három évtizede bevezetett, vonatkozó szabadalmaztatási eljárást. Clarence Thomas bíró, az ítélet indoklásának szerzője rámutatott, hogy a Myriad álláspontja - miszerint az általa alkalmazott mell- és petefészekrák-szűréshez alkalmazott, az emberi testből kinyert és izolált DNS szabadalmaztatható - elvetendő, mert sérti a szabadalmaztatásra vonatkozó szabályokat. A bíróság kijelentette, hogy a természet törvényei, a természeti jelenségek és az elvont gondolatok nem szabadalmaztathatók. "Azt állítjuk, hogy a természetes úton keletkező DNS-szegmens a természet terméke és nem jogosult a szabadalomvédelemre pusztán azért, mert elkülönítették" - hangoztatta Thomas. A cég a bíróságon megtámadott szabadalom alapján fejlesztette az úgynevezett BRACAnalysis eljárást, amely az emlőrákra való hajlam génjén (angol rövidítéssel: BRCA-n) bekövetkező mutációkat tanulmányozza. Ezek az elváltozások a mell- és petefészekrák kockázatára utalnak. A hibás génnel rendelkező nők esetében a mellrák kifejlődésének veszélye 3-7-szer nagyobb, mint a többieknél és egyúttal nagyobb a petefészekrák kialakulásának valószínűsége is. A csütörtöki ítéletig a Myriad volt az egyetlen cég, amely a BRCA-géntesztet alkalmazhatta. Az általa birtokolt szabadalom a bírálók szerint meggátolta a többi kutatót a BRCA tanulmányozásában és abban, hogy más szűrési eljárásokat dolgozzanak ki. Több, a géntechnológiába eddig dollármilliárdokat és sokévi kutatást beleölő cég azzal érvelt a Myriad pártján, hogy a befektetéseknek megtérülését és a hasznot szavatoló szabadalmak nélkül veszélybe kerülhet az áttörések elérése a betegségek legyőzéséért folytatott harcban. A mintegy 150 ezer kutatót és pácienst, valamint számos szervezetet összefogó felperes csoport viszont azért harcolt, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni. A bíróság ítélete szerint a gének és a bennük kódolt információk nem jogosultak a szabadalmi védelemre "pusztán azért, mert elkülönítették azokat az őket körülvevő genetikai anyagtól". A mesterségesen előállított, komplementer DNS-re, az úgynevezett cDNS-re vonatkozóan azonban úgy határozott a testület, hogy az szabadalmaztatható, mert természetes körülmények között nem fordul elő. Vagyis a Myriad megtarthatja a cDNS-re vonatkozó szabadalmait. A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. (Az első a mell- a második pedig a petefészekrákhoz köthető.) Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé. Thomas bíró rámutatott: a Myriadnak továbbra is módjában áll, hogy a BRCA1 és a BRCA2 kutatása során alkalmazott eljárások levédetésével profitra tegyen szert. Hangsúlyozta, hogy az ítélet a két gén alkalmazásának és a velük kapcsolatban megszerzett ismeretek szabadalmaztatására nem terjed ki. Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le. A Myriad szabadalmainak jogosságát megtámadó felperesek között volt egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját. MTI 2013. június 14., péntak
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás